Athénban már törnek
Összetűzések törtek ki szerdán Athénban a parlament előtti Szintagma téren és a fővárosban máshol is a szakszervezetek által meghirdetett 24 órás általános sztrájk alatt. A kivezényelt rohamrendőrök könnygázzal vették fel a harcot a törvényhozás épülete körül feltűnt anarchistákkal, akik feketében Molotov-koktélokkal és baseballütőkkel érkeztek és támadtak rájuk.
A Szintagma téren, a parlament előtt tartott tüntetésen félszázezer ember vett részt. Szakszervezeti források szerint összesen 350 ezren mentek szerdán az utcára tüntetni. – Harcolj nép, a véredet isszák!” – állt egy táblán az AP tudósítása szerint.
A 24 órás általános sztrájkkal a két vezető szakszervezet Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormányának új, 11 és fél milliárd eurós megszorítócsomagja ellen tiltakozik. Ez a megszorítócsomag feltétele annak, hogy Athén megkapja a gazdasági köldökzsinórként szolgáló nemzetközi hitel aktuálisan folyósítandó részletét, 31 milliárd eurót, amely nélkül az ország heteken belül összeomlana. Az összeomlás réme az embereket azonban már nem foglalkoztatja túlságosan – legalábbis az ország lakóinak azt az egy harmadát nem, amely nem kis részt az eddigi megszorításoknak köszönhetően most a létminimum alatt él. Egy múlt heti felmérés tanúsága szerint a görögök 90 százaléka hiszi, hogy az EU–IMF–EKB-trojka által az országon követelt megszorítások „nem tisztességesek”, és csak a szegények terheit növelik. Ennek kapcsán van szakértő, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a sztrájk kontraproduktív, a szegények ugyanis egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy szüneteljen a munka.
A megszorítások fizetéscsökkentést jelentenének a közszférában, csökkentenék a nyugdíjakat és a juttatásokat, 65-ről 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Az AP megszólaltatta Alkisz Becesz kórházi alkalmazottat, aki elmondta: havi fizetését 1300 euróról 800-ra csökkentették, s az újabb csökkentésekkel csak 600 maradna neki. „Hogyan éljek meg havi hatszázból, mikor emelkednek az adók, fizetnem kell a számlákat?”
A nép dühe érthető: a trojka nemcsak hogy a minimálbér 22 százalékos csökkentését akarja, de visszaállítaná a hatnapos munkahetet, felszámolná a kollektív szerződéseket is. A munkanélküliség újabb rekordokat döntöget, immár a spanyol csúcsokig érő 24 százalék. A fiatal görögök 54 százaléka keres munkát. Ha most lennének választások, akkor az a baloldali radikális szövetség, a Sziriza lenne a győztes, amely megszorítás-ellenes programjával májusban-júniusban a frászt hozta az EU-ra.
Athén szerdán egy ostromállapot képeit idézte: a bankok és a műemlékek mellett zárva tartottak az iskolák és a kormányhivatalok is, az üzletek pedig rövidítettek a nyitvatartási időn, hogy aki csak akar, mehessen tüntetni. Helyszíni jelentések szerint tömegközlekedés van, a buszok elindulnak, de csak azért, hogy ide-oda szállítsák a demonstrálókat a fővárosban.
Görögország először 2010 májusában 110, majd tavaly októberben 130 milliárd eurót kapott a nemzetközi hitelezőktől, az IMF-től és az eurózóna 16 országától. Októberben kezdődik újra a trojka embereinek „revíziója” Athénban, a pénzügyi szakemberek alighanem új megszorítások ötletével állnak elő. Szamarasz ellenzékben azt állította, ő a gazdaság fellendítésével vezeti ki hazáját a csődhelyzetből. Ebben azonban a trojka láthatóan nem partner: A háttérből szivárgó információk szerint a trojka egyre türelmetlenebb a Szamarasz-kormánnyal, amely a közkeletű megítélés szerint cselekvés helyett csak egy helyben toporog. Ha a hitelezési kedv elillan, és jön az államcsőd, az valószínűleg Görögország kilépését vonja maga után az eurózónából.
