Athén hetedik napja füstöl
Az athéni parlament közelében a rendőrök pénteken könnygázgránátokkal viszonozták a rájuk zúduló kőzáport és gyújtóbombákat. Hetedik napja tart Görögországban az anarchista fiatalok, diákok és a rendőrség utcai harca, amit az váltott ki, hogy múlt szombaton egy rendőr lelőtt egy tizenöt éves fiút Athén Exarchia negyedében. A felháborodást fokozza, hogy a fiú letartóztatott gyilkosa továbbra sem tanúsít megbánást: önvédelemből lőtt, s a felpattanó lövedék ölte meg Alexandrosz Grigolopuloszt – állítja.
„Mindenki úgy gondolja, hogy ennek a gyilkos kormánynak meg kell buknia. A kormány négy év alatt csakis a diákok elleni reformokat hajtott végre” – idézi a Reuters Maria Cupri 22 éves egyetemistát. A diákok folytatnák tehát a tiltakozó akciókat a megrendült jobbközép kormány leváltására. Eközben a sztrájk befejeződött, s a görögök készek lennének felvenni a munkát. A kereskedelmi kamara szerint a sztrájk 200 millió euró kárt okozott, s egyedül Athénban 500 boltban keletkezett kár.
A tiltakozó mozgalom szinte felnagyítja a görög társadalom legnagyobb problémáit. Először is az oktatási rendszer reformjának hiányát, másrészt a gazdaság gyengeségét, a munkanélküliséget és a szegénységet.
A Népszabadság számára nyilatkozó helyi források szerint az egyetemi reform elmaradása termelte ki a mostani akciók „emberanyagát”. Ezek, a balos, anarchista örökdiákok. A jelenlegi rendszerben a görög egyetemeken szinte a végtelenségig lehet újra vizsgázni, s akár harminc éves korig egyetemre. Az EU-ban járni. Görögországban a legmagasabb a túlkoros (29 éves és idősebb) diákok aránya. Kifizetődőbb tehát ösztöndíjasnak lenni, s élvezni a „mama panziót”, mint végezni.
A végzősök átlagosan 600 eurós fizetéssel kezdenek - ha egyáltalán kapnak állást, ugyanis a friss diplomások között 20-30 százalékos a munkanélküliség. A reform engedélyezte volna magánegyetemek létrehozását. Ezt a diákok és oktatók közös frontja megakadályozta. Az egyetemisták a tandíj bevezetésétől való félelmükben, az oktatók biztonságos és kényelmes státuszaik védelmében tiltakoztak. Eközben külföldi egyetemek „leányvállalataiként” működnek Görögországban külföldi főiskolák. Ezek diplomáját azonban nem fogadja el az állami szektor, amely Hellászban a GDP negyven százalékát adja.
A tüntetések, a társadalmi feszültség mellett – állítják az elemzők – a gazdaság és a foglalkoztatás gondjai vannak. „A harmincöt évnél fiatalabb görögök jelentik a túlhajszolt, alulfizetett, adósságok terhe alatt nyögő, bizonytalan kilátású polgárok többségét” – állítja a 700 eurós nemzedék nevet viselő érdekvédelmi csoport.” Ez a generáció viszont ért hozzá, hogy szervezzen tömegtüntetéseket SMS-üzenetekkel, az inernet és a közösségi portálok által. Ennek vagyunk tanúi immár egy hete Görögországban.
