Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint brit vállalatok éveken át szállítottak a kormány engedélyével Szíriának olyan alapanyagot, amely az idegméregként használt szaringáz egyik fő összetevője.

A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lap feltáró riportja szerint 2004 és 2010 között két brit vállalat öt alkalommal is exportengedélyt kapott a kormánytól szódium-fluorid szíriai értékesítésére. Nem kizárt, hogy a szíriai rezsim az ebből készült vegyi fegyvereket vetette be abban a nemrégiben végrehajtott támadásban, amelyben amerikai adatok szerint 1429-en vesztették életüket, köztük 426 gyermek - idézte forrásait a lap.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a helyszínről származó mintákból egyértelműen kimutatta, hogy a Damaszkusz közelében augusztus 21-én elkövetett vegyifegyver-támadásban szaringázt vetettek be. A két brit cég hivatalosan szíriai kozmetikai vállalatoknak szállította az alapanyagot, ám hírszerzési szakértők szerint Bassár el-Aszad szír elnök rezsimje éppen ilyen cégeket használ a vegyifegyver-programjához szükséges vegyszerek beszerzéséhez - áll a Mail on Sunday írásában. A lap szerint az exportengedélyeket olyan időszakban adták ki, amikor már "erőteljes volt a gyanú", hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket halmoz fel.

Thomas Docherty, a brit parlament fegyverexport-ellenőrzési bizottságának egyik tagja a lapnak kijelentette, hogy soha nem lett volna szabad Aszadnak szódium-fluoridot szállítani. Docherty szerint a brit kormánynak "súlyos kérdésekre" kell ezzel kapcsolatban válaszolnia.

Richard Kemp hírszerzési szakértő, a brit kormány különleges helyzetek idején ülésező válságtestületének (COBRA) volt tagja az újságnak kijelentette: nem fér kétség ahhoz, hogy Aszad a szódium-fluoridot vegyi fegyverek készítésére irányította át. A szíriai elnöknek semmiféle gátlásai nincsenek ilyen ügyekben, és ezt a brit diplomácia és a hírszerzési szolgálatok is pontosan tudták. Ennek ismeretében súlyos felelőtlenség volt az illetékes brit tárca részéről a exportengedélyek kiadása - mondta Kemp.

A vasárnap ismertetett új felmérések szerint a britek legalábbis relatív többsége változatlanul elutasítja a katonai beavatkozást Szíriában.

A The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett országos vizsgálat eredményei szerint a megkérdezettek 46 százaléka semmiképpen nem szeretné, ha a brit parlament ismét napirendre tűzné a szíriai katonai intervenció kérdését, akkor sem, ha kétséget kizáró módon bebizonyosodik, hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be. Az újbóli alsóházi szavazást csak a felmérésbe bevont brit választók 36 százaléka támogatná ebben az esetben.

A brit parlament alsóháza augusztus végén - általános meglepetésre - kis többséggel ugyan, de leszavazta Nagy-Britannia részvételét a szíriai rezsim elleni nemzetközi katonai beavatkozásban. Ezután a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció vezetői - élükön David Cameron miniszterelnökkel - több nyilatkozatban is egyértelműen leszögezték, hogy a kormány tartja magát a törvényhozási döntéshez, és nem lesz újabb parlamenti szavazás ebben az ügyben.

Arra a kérdésre, hogy a külföldi rezsimek nagyobb vagy kisebb valószínűséggel követnek-e el a jövőben atrocitásokat a brit parlamenti szavazás hatására, a The Sunday Telegraph felmérésében megkérdezettek 53 százaléka vélekedett úgy, hogy az alsóházi voksolás eredménye semmilyen befolyással nincs erre.

A szíriai válságban betöltött brit szerep mibenlétét firtató kérdésre a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy Nagy-Britanniának nem szabad katonailag beavatkoznia, és tevékenységének a menekültek megsegítésére kell szorítkoznia. Mindössze 19 százalék vélekedett úgy, hogy a brit hadseregnek az Egyesült Államok oldalán katonai beavatkozást kell kezdenie Szíriában.

Nem ez az első felmérés, amely azt mutatja, hogy a brit közvélemény ellenzi a fegyveres intervenciót. A BBC megbízásából a beavatkozást elvető parlamenti szavazás után nem sokkal elvégzett országos vizsgálat szerint a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy az alsóház helyes döntést hozott, és csak 20 százalék nevezte elhibázottnak a brit katonai akció elutasítását.