Aszad bombázással ünnepelte a vegyifegyver-megállapodást
A szombati orosz-amerikai megállapodás árnyékában vegyi fegyverrel már kirívó lenne, hagyományos fegyverzettel viszont még lehet támadni, így egy nappal azután, hogy John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Genfben megegyezett a szír vegyi arzenál nemzetközi felügyelet alá helyezéséről és megsemmisítéséről, a rezsim a légierőt és a tüzérséget küldte a felkelők ellen. Ahogy a Reuters írja, a szír vadászgépek folyamatosan ellenzéki irányítás alatt álló negyedeket bombáznak Damaszkuszban, a rezsim pedig közben győzelemként ünnepli Kerry és Lavrov genfi megállapodását. Erről a megállapodásról vasárnap Ali Hajdár kiegyezési miniszter a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek azt mondta, vele Szíria kilép a krízisből, másrészt segít elkerülni egy háborút, legalábbis megfosztja az ürügytől azokat, akik háborút szerettek volna.
Kerry és Lavrov szombaton egy hat pontból álló menetrendben állapodott meg, amely szerint a szír vegyi fegyvereket nemzetközi felügyelet alatt 2014 közepéig megsemmisítik. A terv első pontja úgy szól, hogy Damaszkusz egy héten belül átad egy listát arról, hol tárol vegyi fegyvereket az országban. Azt, hogy milyen típusú és hány vegyi fegyver van, ENSZ-szakértők fogják megállapítani. Őket Szíriának novemberig kell beengedni az első helyszíni vizsgálatokra, és jövőre megsemmisíteni a Vegyifegyver-tilalmi Egyezménye (OPCW) alapján. Ehhez az egyezményhez Szíria eddig még nem csatlakozott, csak a héten adta be a felvételi kérelmet. Ha az Aszad-rezsim nem teljesíti a a kötelezettségvállalásait, erővel fogják kényszeríteni az ENSZ alapokmányának a hetes cikkelye szerint.
Aszad ezzel a tervvel azt a megtorló csapást kerüli el, amelyet az Egyesült Államok akar rámérni az augusztus 21-én Damaszkuszban végrehajtott vegyifegyver-támadás miatt. Aznap az egyik külváros, Gúta több negyedében a hadsereg szaringázt vetett be a felkelők ellen. Amerikai számítások szerint 1429 ember – köztük 426 – gyerek halt meg. Kerry hivatalosan öt nappal később vádolta meg Szíriát vegyi fegyver bevetésével, Barack Obama elnök pedig elrendelte, hogy az amerikai erők készüljenek fel a megtorlásra. A mentőövet ezután Oroszország vetette oda Aszadéknak, miután Kerryt megkérdezték, van-e mód arra, hogy a rezsim valahogyan elkerülje a csapást. Ő egy londoni sajtótájékoztatón kérdésre mondta, hogy a csapást elkerülni Szíriának a vegyi fegyverek átadásával lehetne, Moszkva pedig azonnal lecsapott felvetésre, és előállt az arzenál nemzetközi felügyelet alá helyezésének az ötletével.
Szakértők szerint a vegyifegyver-válság egyértelmű nyertese a a damaszkuszi rezsim, amely a megállapodással gyakorlatilag felhatalmazást szerzett arra, hogy a hagyományos fegyverzet adta lehetőségeken belül bármit megtegyen a felkelőkkel, amit csak akar. „Aszadnak úgy sikerül elhárítania az amerikai fenyegetést, hogy nagyon kevés engedményt kellett tennie” – írta erről az Atlantic magazinban Shadi Hamid, a Közel-Kelettel foglalkozó washingtoni kutatóintézet, a Brookings Doha Center elemzője.
Ami a megállapodást illeti, sok részlet még homályos. Bár a szövegben szerepel, hogy az ENSZ a hetes cikkely alapján akár erővel is rábírhatja a rezsimet az együttműködésre, Lavrov szerint szó sincs automatikus szankciókról, ha a rezsim vonakodna teljesíteni a kötelezettségvállalásait. Nem ért egyet Moszkva és Washington abban sem, hogy voltaképpen hány helyen tárol a rezsim vegyi fegyvert. A Fehér Ház szerint 45 ilyen helyszín van, az oroszok viszont azt mondják, kevesebb, és nincs is mindegyik kormányzati felügyelet alatt. Genfben egyébként elhangzott, hogy az Aszad-rezsimnek ezer tonnányi vegyi fegyvere van szaringázzal és mustárgázzal együtt, ami az egyik legnagyobb vegyi arzenált jelenti az egész világon.
A vasárnapi bombázásról az londoni székhelyű ellenzéki szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja úgy tudja, hogy a légierő főleg két ellenzéki negyedet, Dzsobart és Barzehet bombázta, de kitörtek harcok Damaszkuszban máshol is. Eközben a kormányzati ellenőrzés alatt álló városközpontban a nyári szünet után vasárnap újra kinyitottak az iskolák, az utcák pedig megteltek emberekkel a jeleként annak, hogy Szíria most már nem fél az amerikai támadástól.