Farkába harap a kígyó: az Egyesült Államok, ha közvetve is, Damaszkuszt segíti azáltal, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet állásai elleni légi csapásokra készül Szíriában. Ezzel a kisebbik rosszat választja, amire azért vannak világpolitikai példák, állítja a szakértő.
Az USA dilemmája Szíriában: az ellenség ellensége is ellenség
Jóváhagyta Barack Obama amerikai elnök a Szíria feletti kémrepüléseket, jelentették a hírügynökségek. Ez arra utal, hogy a légi csapásokat is megindíthatják az Iszlám Állam elnevezésű, Szíriában és Irakban egyaránt működő szunnita terrorszervezet állásai ellen.
„A repülések jelentős lépést jelentenek a közvetlen amerikai fellépés felé Szíriában, ami módosíthatja a harci terepet az ország három éve tartó polgárháborújában”, figyelmeztet a keddi The New York Times. Annak dacára fordulat ígérkezik, hogy amerikai gépek már korábban is beléptek a szíriai légtérbe Damaszkusz felhatalmazása nélkül, így épp a nemrég, világfelháborodást kiváltva kivégzett amerikai újságíró, James Foley és túsztársai kiszabadítására. „Nem ez az a helyzet, amikor az ellenségem ellensége a barátom”, fogalmazott lakonikusan Ben Rhodes, Obama elnökhelyettes nemzetbiztonsági tanácsadója.
Iraki kormánykatona egy bagdadi merénylet helyszínén Thaier Al-Sudani / Reuters |
A legkevésbé sem az, tehetjük hozzá. Viszont éppenséggel 180 fokos fordulatot jelent ahhoz képest, amikor 2011 után a Nyugat Bassár el-Aszad diktátor elleni beavatkozást fontolgatta. Ám Washington visszatáncolt ettől.
– Azért nem is váratlan a mostani fejlemény. Amikor világossá vált, hogy kikből is áll Aszad ellenzéke, mennyi dzsihádista harcol a soraikban, rögtön lelohadt a Nyugat lelkesedése az Aszad elleni fellépésre. Nem volt ehhez elég a vegyi fegyverek nagy port kavart ügye sem, és Líbia, ahol összeomlott a beavatkozás nyomán az állam is, kellemetlen precedenst teremtett – állítja Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója szerint a Nyugat nem fogja már magát azon izgatni, hogy Aszad diktátor-e vagy sem, még ha nem is veri ezt majd nagy dobra.
Kérdésünkre Tálas azt mondta, nem nagyon jellemző a világpolitikában, hogy valaki egy válsággócban az ellenségének az ellensége ellen kénytelen harcolni. Az viszont jellemzőbb, hogy a kisebbik rosszat választja: így boronálta a náci fenyegetettség szövetségbe a Nyugatot és a Szovjetuniót. Most a kisebb rosszat a diktatúra jelenti egy államokon átívelő terrorszervezettel szemben.
„Rengeteg a keresztnyomás ebben a helyzetben, ez kétségtelen”, idézte az amerikai sajtó Josh Earnest fehér házi szóvivőt, aki hangsúlyozta: az első számú cél az amerikai érdekek védelme. Vannak, akik Európát is fenyegetve látják. „Bár sokan a bolondok nyilatkozatainak tarthatják az iszlám vezetőkét, hogy az Iszlám Állam rövidesen Európára is kiterjeszti akcióit, szeretnék emlékeztetni, hogy hasonló módon minősítették egykor Adolf Hitler Mein Kampf könyvét is”, idézte az MTI Milos Zeman cseh elnököt.