A Wikileaks-alapító tavaly júniusban menekült Ecuador londoni nagykövetségére, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak, ahol szexuális zaklatás miatt kérdeznék ki. Attól tart, hogy Svédországból egyenesen az Egyesült Államokba vinnék, ahol valószínűleg felelnie kellene a diplomáciai iratok kiszivárogtatásáért. Az ausztrál állampolgárságú Assange egy éve nem hagyta el a nagykövetség területét, Ecuador korábban azt közölte, hogy tüdőproblémái vannak.

Patino Twitterén hírül adta, hogy "június 17-én, pontosan egy évvel azután, hogy Assange átlépte a nagykövetség küszöbét, találkozni fog brit kollégájával", és azt várja, hogy a megbeszélés megoldáshoz vezet majd. A brit külügyi iroda szóvivője a Reuters hírügynökséggel azt közölte, hogy fontolóra veszik Patino kérését.

A lehetséges találkozóról szóló hírek épp akkor láttak napvilágot, amikor hétfőn megkezdődött a WikiLeaks-szivárogtatóként ismert amerikai közlegény, Bradley Manning pere, akit többek között az ellenségnek adott segítségnyújtással vádolnak. A hadbírósági tárgyaláson a katonai ügyész, Joe Morrow százados vádbeszédében kijelentette, hogy Manning már nem sokkal Irakba vezénylése után elkezdett módszeresen és tudatosan letölteni titkos információkat a kormányzati számítógépekről, noha tudta, hogy ezzel amerikaiak életét teheti kockára. Az ügyész kijelentette, hogy Manning automatizált anyaggyűjtéssel óránként ezer külügyminisztériumi sürgönyt volt képes megszerezni kormányzati komputerekből. Szerinte Manninget az önteltség vezérelte.

A vád szerint Manning internetes chatelés révén érintkezett Assange-zsal. A vád a nyitóbeszédben kevés bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kiszivárogtatások milyen mértékben ártottak az amerikai nemzetbiztonságnak. Szakértők korábban azt állították, hogy a nyilvánosságra került diplomáciai sürgönyöknek szerepük volt az arab forradalmak kirobbanásában, kormányzati tisztségviselők szerint pedig olyan emberek életét sodorták veszélybe, akik Irakban és Afganisztánban segítették az amerikaiakat.

Morrow százados elmondta: a vád bizonyítani fogja, hogy egy Manning által kiszivárogtatott videót az ellenség tananyagként használhat fel az amerikaiak által alkalmazott taktikával kapcsolatban. Rámutatott, hogy a WikiLeaks több dokumentumát megtalálták Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet likvidált vezérének búvóhelyén, köztük afganisztáni hadműveleti naplókat is.

Manning hétfőn megismételte, hogy az ellenség segítésében nem, de az ellene felhozott 22 vádpont közül több enyhébb esetében bűnösnek vallja magát. Ez így is 20 évi szabadságvesztéssel járhat számára, de ha az ellenség segítését is rábizonyítják, akkor letöltendő életfogytiglanit kaphat.

Manning védője, David Coombes a katona fiatal korával és naivitásával magyarázta tetteit. Hangsúlyozta, hogy védencét a jó szándék vezérelte, csak az iraki és az afganisztáni háború emberáldozatokban megfizetett árát akarta a nyilvánosság elé tárni. Az ügyvéd szerint Manning humanista, és az általa okozott kár minimális.