Assange csatát nyert, egyelőre nem adhatják ki
Úgy döntött egy londoni fellebbviteli bíróság, hogy a WikiLeaks alapítója a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat kiadatási ügyében. Julian Assange-ot a svéd hatóságok körözik, mert egy nő molesztálással, egy pedig nemi erőszakkal vádolja. A 40 éves, ausztrál származású férfit egy éve tartóztatták le Nagy-Britanniában, azóta ott tartózkodik, szabadlábon ugyan, ám bokáján nyomkövetővel.
Assange szerint a vádak politikailag motiváltak. Egy éve tartóztatták le, nem sokkal azután, hogy a WikiLeaks és médiapartnerei elkezdték publikálni a negyedmillió amerikai diplomáciai táviratot. Assange nemrég megjelent önéletrajzában azt írja: lehet, hogy véletlen egybeesés, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy "csapdába csalták."
Az első- és másodfokú bíróság jóváhagyta a kiadatást, ám tegnap két bíró úgy döntött, „általános közösségi érdek” az ügye, ezért a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat vele. Ez még nem jelenti azt, hogy a testület valóban tárgyalni is fogja az ügyet, ám ezzel most már biztos, hogy idén nem adják ki Assange-ot a svéd hatóságoknak.
Assange legfőbb érve a kiadatása ellen az, hogy az ellene kiadott európai elfogatóparancsot egy ügyész, nem pedig bíró vagy bíróság adta ki. Ez azt jelenti szerinte, hogy nem a kormánytól, a végrehajtó hatalomtól független személy adta ki a parancsot.
A Reuters kérdésére válaszolva a bíróság előtt Assange elmondta: győzelemként értékeli a döntést.
