Assange-ról alkudoznak
Vasárnap óta Londonban tárgyal Ricardo Patino ecuadorii külügyminiszter Julian Assange-nak, a WikiLeaks alapítójának a jövőjéről. Patino tegnap először az országában politikai menedékjogot kért Assange-nál járt az ecuadori nagykövetségen, hétfőn pedig brit kollégájával, William Hague-gel fog tárgyalni. Quito tavaly augusztusban adott menedékjogot Assange-nak, a WikiLeaks alapítója azonban fél elhagyni a nagykövetség területét, amelyről ha kilép, a házi őrizet feltételeinek megsértése miatt letartóztatás fenyegeti. A 42 éves ausztrál aktivistát nemi erőszak vádjával Svédországban törvény elé állítanák, és Stockholm kérte is a kiadatását, Assange viszont nem szívesen menne, hiszen Svédország után könnyedén az Egyesült Államokban végezheti, ahol a a WikiLeaks nagyszabású szivárogtatási akciói – többek között negyedmillió amerikai diplomáciai távirat nyilvánosságra hozatala – miatt vonnák felelősségre.
Patino a vasárnapi találkozóról a sajtónak elmondta, hogy Assange a spártai körülményekhez képest jól van. A londoni Knightsbridge-ben lévő nagykövetséget a brit hatóságok folyamatosan figyelik. Ha Assange elhagyja az épületet, és brit felségterületre lép, azonnal őrizetbe veszik és kiadják Svédországnak. Ecuador egyes helyiségeket, a folyosókat és a lifteket a szintén az épületben működő kolumbiai misszióval közösen használ, így elvben már itt is letartóztathatják. A diplomácia védettség a nagykövetség halljára sem terjed ki; elég, ha a WikiLeaks alapítója egy folyosó rossz oldalára téved, hogy letartóztassák. Assange a nagykövetségi szobában sokáig csak egy matracon aludhatott, tavaly novemberben pedig az volt hír, hogy krónikus tüdőfertőzésben szenved.
Assange huszonnégy órás megfigyelésének a költségei márciusig 3,3 millió fontra (átszámítva több mint egymilliárd forintra) rúgtak. Patino korábban többször megvádolta Nagy-Britanniát azzal, hogy megsérti Assange emberi jogait, amikor nem engedi Ecuadorba utazni a férfit.