Julian Assange WikiLeaks-alapítónak nem tetszik a tegnapi Manning-ítélet, ami szerinte „veszélyes precedenst” teremt, közli a BBC. Assange több mint egy éve a londoni ecuadori nagykövetségen tartózkodik, ahová azért menekült, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak. Attól tart, hogy a svédek továbbadnák az amerikaiaknak, akik vádat emelhetnének ellene.

– Bradley Manning semmiben sem bűnös. Egy hős, amiért ki akarta kényszeríteni a kormánytól az átláthatóságot, és amiért az amerikai emberek, illetve a világ elé tárta az amerikai kormány által elkövetett bűnöket – mondta Assange, és hozzátette, hogy az ügyben az egyetlen áldozat az amerikai kormány, amelynek „megsértették a büszkeségét”.

A bíró tegnap ismertetett döntése szerint a WikiLeaksnek titkos iratok százezreit kiszivárogtató Bradley Manning nem bűnös az ellenség segítésének vádpontjában, azonban a 22 vádpont közül húszban bűnösnek találták. Többek között elítélték öt vádpontban kémkedésért és öt vádpontban lopásért. Hogy Manningnek mennyi ideig kell börtönbe vonulnia, arról csak egy későbbi meghallgatás után dönt a bíró. Akár 130 évet is kiszabhatnak rá. Manning arcán semmiféle reakció nem látszott, amikor Denise Lind bíró felolvasta döntését, ügyvédje, David Coombs azonban láthatóan örült. Szerinte „a csatát már megnyerték, most a háborúban kell győzniük”.

Assenge ellen ugyan még nem emeltek vádat az Egyesült Államokban, a szivárogtató szervezet alapítójának ügyvédje és jogvédő csoportok szerint azonban a tegnapi döntés után ez valószínűleg meg fog történni, írja a The Washington Post. A Manning-ügyben a vád Julian Assange-ot „információs anarchistaként” írta le, aki felbujtotta a közlegényt, hogy adja át nekik a titkos dokumentumokat. Michael Ratner, Assange amerikai ügyvédje szerint a kormány erre ráerősítve akarja elérni, hogy Assange-t összeesküvéssel vádolhassák.

Trevor Timm, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója szerint azzal, hogy Manninget bűnösnek találták kémkedés vádjában, Assenge egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy összeesküvéssel vádolják meg. Precedens nélküli lenne azonban, ha valakit, aki információt hozott nyilvánosságra, a kémtörvény alapján vádolnának meg, és minden nemzetbiztonsággal foglalkozó újságírót börtönbe juttathatna.

Daniel Ellsberg, aki 1971-ben Pentagon-iratokat szivárogtatott ki a vietnami háborúról, elmondta, hogy a tegnapi döntéssel – azaz hogy Manninget nem találták bűnösnek az ellenség segítésének vádpontjában – az amerikai demokrácia „kikerült egy lövedéket”. Egy ilyen döntés ugyanis az oknyomozó újságírók minden forrását eltántorította volna az információk átadásától.