Mint emlékezetes, a 43 éves ausztrál férfi mintegy 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és szivárogtatott ki a WikiLeaks leleplező weboldalon keresztül a sajtónak az elmúlt években. A nemzetközi jogi szakértő azt valószínűsíti: a britek kiadhatják Assange-t Svédországnak, ahol nemi erőszak és zaklatás gyanújával vonnák felelősségre.

Assange hétfőn Patinóval az oldalán. Valószínűtlen, hogy a svédek kiadják John Stillwell/Pool / Reuters

Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE nemzetközi jogi tanszékének oktatója szerint az viszont nagyon valószínűtlen, hogy Stockholm, amely politikai ügyekben, így a terrorizmussal kapcsolatos amerikai gyakorlat miatt régóta élesen bírálta az Egyesült Államokat, ezután kiadná Assange-t Washingtonnak. „Ezt állítva az ügyvédek inkább politikai hangulatot akarnak kelteni", mondta Lattmann. Az ausztrál férfi ügyvédei szerint Guantánamo szigetbörtönére küldhetik vagy akár halálra is ítélhetik az amerikaiak a védencüket.

Assange hétfőn rendkívüli sajtóértekezletén, oldalán Ricardo Patino ecuadori külügyminiszterrel, arról számolt be: „hamarosan" elhagyja a latin-amerikai ország londoni nagykövetségét, ahol 2012-ben lelt menedékre. Nem bocsátkozott részletekbe, de elárulta, noha egészsége megviseli a bezártságot, elsősorban nem szív-, és tüdőproblémái miatt távozik, ahogyan azt a brit sajtó előzőleg valószínűsítette.

– Bármely pillanatban kész a távozásra, amint megszűnik kint a nevetséges ostrom, és szabadon távozhat... Összecsomagolt már – mondta később Kristinn Hrafnsson, a WikiLeaks szóvivője. Hozzátette, Assange nem kívánja feladni magát a követség épülete előtt 24 órán át őrt álló brit rendfenntartóknak.

Ám a nemzetközi jogász elképzelni sem tudja, hogyan sétálhat ki szabadon az egykor számítógépes hacker a követségről. - A rendőrök nyilván tudják, miért állították őket oda, a követségnek pedig nincsen belső gépkocsibeállója - mondta Lattmann, hangsúlyozva: a védettség nem Assange személyére, hanem a követségre vonatkozik. Békeidőben pedig értelmezhetetlenek az olyan védlevelek, mint amilyeneket mondjuk a svéd vagy a svájci képviselet adott ki Magyarországon 1944-ben az üldözötteknek, mivel azok „hadviselő országok területén, nem hadviselő államok állampolgáraira, illetve általuk védett személyekre vonatkoztak".

A 2006-ban alapított WikiLeaks az amerikai diplomáciai táviratok kiszivárogtatásával magára vonta Washington haragját, és pénzügyileg is elszigetelték. A magyar vonatkozású iratok a többi közt az amerikaiakkal egyeztetett afganisztáni műveletekre vonatkoznak. Nem világos, hogy az amerikaiak hogyan lépnének fel az ausztrállal szemben.

Mindezzel párhuzamosan viszont Assange-t több vádpontban is felelősségre vonnák Svédországban, miután feljelentők szerint szexuálisan zaklatta őket, sőt egy esetben nemi erőszakot is elkövetett. Ezeket Assange nem ismerte el, a vádak szerinte politikailag motiváltak. Jogi csatározás kezdődött, de Assange végül megsértette óvadék ellenében történt szabadon bocsátásának feltételeit azzal, hogy Ecuador képviseletére menekült.

Két hónapja az ecuadori brit nagykövet már sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a brit adófizetőknek kell állniuk a megsokszorozódott biztonsági költségeket a képviselet környékén. Az összeg a brit hatóságok szerint idén márciusig is 2,3 milliárd Ft-nak megfelelő fontra rúgott. A világtörténelem leghosszabban időző nagykövetségi „vendégének" Mindszenty Józsefet, a néhai hercegprímást tartják, aki 1956 és 1971 között élt a Szabadság téri amerikai követségen.