Másfél órás videókonferencián tartott sajtótájékoztatót Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter és Julian Assange, a WikiLeaks alapítója csütörtök délután az ecuadori abból az alkalomból, hogy Ecaudor éppen két éve adott menedéket a sajtó- és szólásszabadság védelmére hivatkozva a WikiLeaks alapítójának, aki azóta Ecuador londoni nagykövetségének az egyik 20 négyzetméteres szobájában él. Patino Quitóban, Assange Londomban állt a kamera elé. Nem hagyhatja el a követséget, miután az épületet amelyet a nap 24 órájában rendőrök figyelnek, várva, hogy lecsaphassanak rá. Patino világossá tette, hogy a menedékjogot Ecuador hosszú távra adta, még ha elnök- és kormányváltás is lenne a dél-amerikai országban, a menedékjogot az alkotmány rögzíti, tehát a WikiLeaks alapító-főszerkesztője addig maradhat a követségen, ameddig akar. Más kérdés, hogy Quito mérlegeli, miként vihetné nemzetközi fórum, így akár az ENSZ elé Assange ügyét, mert szerencsésebb lenne, ha elutazhatna Ecuadorba.

Nagy-Britannia azzal indokolja a sajátos őrizetet, hogy Svédországban a WikiLeaks főnökét kétrendbeli szexuális zaklatással vádolták meg, és ezért ki kell adnia a skandináv országnak. Assange szerint a vád csak ürügy, valójában Stockholm továbbadná őt az Egyesült Államoknak, ahol a kémkedési miatt állítanák bíróság elé, és hosszú börtönbüntetésre ítélnék. Ahogy azt a Bradley Manninget, az Irakot megjárt katonát is, aki 35 évet kapott, miután több mint 250 ezer titkos dokumentumot adott át a többek között az diplomáciai táviratok kiszivárogtatásáról ismert WikiLeaksnek. Ezeknek a dokumentumoknak egy része az Egyesült Államok iraki és afganisztáni hadműveleteiről szól. London arra is hivatkozik, hogy 2012 júniusában Assange-ot egy tíznapos előzetes letartóztatást követően csak ideiglenesen helyzeték szabadlábra, és ezt a Wikileaks-alapító megsértette azzal, hogy bemenekült az ecuadori követségre.

Assange az utóbbi két évet így is elzárva töltötte. Dicsérte és köszönte az ecuadori követség segítségét, a feltételeket, hiszen dolgozhat, sőt, fogadhat látogatókat is. Sajnálja, hogy kellemetlenséget okoz, hiszen például nyilvánvalóan miatta valakik lehallgatókészüléket helyeztek el a követségen. Az a tíz nap, amelyet brit őrizetben töltött, elmondás szerint felért egy kínzással, noha valójában nem kínozták meg. Egy újságíró megkérdezte, nem fontolta meg, hogy inkább mégis vállalnia kellett volna a stockholmi kihallgatást, hiszen a szexuális zaklatásért legfeljebb négy évet kaphatna, amire Assange hosszas fejtegetésbe bocsátkozott arról, hogy jogi tanácsadói továbbra is azt javasolják, hogy maradjon a követségen, hiszen sem Stockholm, sem London nem volt hajlandó egyértelmű nemmel válaszolni az ecuadori diplomáciának az amerikai kiadatását feszegető kérdésére. És szóba került az is, hogy a brit adófizetőknek eddig hatmillió fontjába került a WikiLeaks alapítójának őrzése, ami nyilvánvalóan Washington kérésére történik.

Assange amúgy elégedetten konstatálta, hogy az „elvetett magok", tehát a közvélemény tájékoztatása újabb gyümölcsöket hoztak, miként Edward Snowden esete is bizonyítja, akinek köszönhetően például kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatta Angela Merkel német kancellárt és Dilma Rousseff brazil elnököt is. (Snowden Oroszországtól kapott ideiglenes politikai menedékjogot. Ez idén júliusban jár le, de borítékolható, hogy meg fogják hosszabbítani.) Mint Assange mondta, csapata széleskörű nemzetközi támogatást élvez, s készülnek is új dokumentumok közzétételére is.