Assange-ot Svédországban nemi erőszakkal gyanúsítják, és kiadatását kérték Nagy-Britanniától. A férfi azonban attól tart, hogy ha a svéd igazságszolgáltatás elé állna, akkor Stockholm kiszolgáltatná az Egyesült Államoknak, ahol viszont az ország érdekeit sértő információ – egyebek közt titkos diplomáciai táviratok – kiszivárogtatás miatt vonnák felelősségre. Az egykori hacker ezért Ecuadortól kért menedékjogot, és 2012 júniusa óta a latin-amerikai ország londoni nagykövetségén él, miután nem tudja elhagyni a diplomáciai képviselet épületét, mert nyomban őrizetbe vennék. Az ENSZ-testülethez 2014-ben fordult panasszal, arra hivatkozva, hogy a brit és a svéd hatóságok fellépése miatt egy harminc négyzetméteres, fény és friss levegő nélküli helyiségben kénytelen élni, ami árt a lelki egészségének.

Fotó: Stefan Wermuth / Reuters

A WikiLeaks által közzétett Twitter-üzenetében Assange közölte: ha az ENSZ-testület nem neki ad igazat, akkor péntek délben elhagyja az ecuadori nagykövetséget, és megadja magát a brit rendőröknek. Viszont ha neki kedvező lesz a döntés, azt reméli, hogy megkapja a szabad távozás lehetőségét.

Noha a világszervezet munkacsoportjának döntését hivatalosan csak pénteken teszik közzé, a BBC úgy értesült, hogy a már decemberben elfogadott állásfoglalás Assange-nak ad igazat. Ugyanakkor ez semmire sem kötelezi a brit és a svéd hatóságokat, amelyeket már nyilván tájékoztattak a határozat tartalmáról. A brit hatóságok tagadták az önkényes fogva tartást, mondván: Assange önként menekült a törvényes letartóztatás elől az ecuadori nagykövetségre, az ellene kiadott európai letartóztatási parancs pedig még mindig érvényben van, így London köteles kiadni őt Stockholmnak.