Ashton tárgyal, a flotta gyakorlatozik
Az IMCMEX-12 fedőnévvel rendezett hadgyakorlatról John Miller altengernagy, a térségben állomásozó amerikai hadiflotta parancsnoka azt mondta, hogy az „a tengerben elhelyezett aknákról, a tenger megtisztítására tett nemzetközi erőfeszítésről szól. A gyakorlat része lehet az is, hogyan védjék meg a hajókat, beleértve a tankhajókat az öngyilkos merénylők támadásaitól.” Az USA és szövetségesei így is jelzik Iránnak: nem tűrik el a kőolajszállítás leállítását konfliktus esetén sem. Most az iráni forradalmi gárda parancsnoka, Mohammad Ali Dzsafari is azt nyilatkozta: a manővert védelmi jellegűnek tartja, amely nem fenyegeti országát.
Az Irán és a nemzetközi közösség közötti feszültség fő oka az iszlám köztársaság nukleáris programja. Bár ez Teherán szerint polgári célokat szolgál, a világhatalmak és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azt gyanítja, hogy ez csak ürügy Teheránnak atomfegyver kifejlesztéséhez. A NAÜ nemrég adott ki egy jelentést arról, hogy az egyik iráni atomlétesítményben, a parcsini katonai támaszponton május óta a kétszeresére emelték az urándúsító centrifugák számát, és nyomokat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az irániak a hangoztatott célhoz, az áramfejlesztéshez szükségesnél magasabb százalékra dúsítanak uránt. Az iráni atomhivatal vezetője, Ferejdun Abbaszi-Davani a minap egyébként azzal kelt ki a NAÜ ellen, hogy a bácsi székhelyű ügynökség szakértői közé „terroristák és szabotőrök szivárogtak be”. Ahogy Abbaszi-Davani állította, összefüggés van a szakértők látogatása és egy robbantás között, amely miatt egy időre leállt a fordói urándúsító áramellátása.
Ezzel párhuzamosan Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn puhatolózó tárgyalásokat folytat Szajed Dzsalilivel, Irán főtárgyalójával, amelynek célja felmérni, mennyire hajlandó együttműködni Teherán a NAÜ-vel. Az Ashton által képviselt 5+1 csoport (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) átláthatóságot és mindenekelőtt a dúsítás leállítását követeli Irántól a szankciók enyhítéséért. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint az irániak már csak félévnyire vannak attól, hogy atomfegyverük kilencvenszázalékos készenlétben legyen. Irán eddig az időt húzta, és hangzatos nyilatkozatokat tett – hívta fel a figyelmet az izraeli kormányfő, aki keddi nyilatkozatában ismét világos határvonalak megállapítását követelte. Netanjahu szerint ha ezt Teherán átlépi az atomprogramban, akkor indokolttá válik egy légitámadás az iráni atomlétesítmények ellen.
Ez az esetleges megelőző csapás hónapok óta az izraeli–amerikai kapcsolatokat is feszélyezi: a novemberi amerikai elnökválasztás miatt Barack Obama amerikai elnöknek és a demokrata adminisztrációnak nem akarózik rábólintania egy esetleges izraeli akcióra.
Az isztambuli tárgyalások sikeréhez Washington nem fűz sok reményt. Ahogy Hillary Clinton fogalmazott, az asztalon lévő teheráni javaslat „nem alap” az előrelépéshez az atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi gyanú eloszlatásában.
