Argentína brit lapban hirdetett Falkland-szigetekért

Fizetett hirdetésben követelte Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök David Cameron brit kormányfőtől a Falkland-szigetek visszaszolgáltatását. A The Guardian napilapban megjelent nyílt levél ugyanazon a napon, január 3-án látott napvilágot, amikor száznyolcvan évvel ezelőtt „a 19. századi gyarmatosítás leplezetlen gyakorlataként Argentínát erőszakkal megfosztották a Malvin-szigetektől, melyeket Londontól 14 ezer kilométer választ el”.

Fizetett hirdetésben követelte Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök David Cameron brit kormányfőtől a Falkland-szigetek visszaszolgáltatását. A The Guardian napilapban megjelent nyílt levél ugyanazon a napon, január 3-án látott napvilágot, amikor száznyolcvan évvel ezelőtt „a 19. századi gyarmatosítás leplezetlen gyakorlataként Argentínát erőszakkal megfosztották a Malvin-szigetektől, melyeket Londontól 14 ezer kilométer választ el”. Az ötvenkilenc éves argentin politikus emlékeztet arra, hogy a Királyi Haditengerészet száműzte a spanyolul Malvinasnak nevezett sziget lakosságát, majd ugyanazt a koloniális betelepítési politikát követte, mint a többi meghódított területen. Kirchner felhívja a figyelmet arra is, hogy a Malvin-szigetek Argentínának való visszaadását, a „területi integritás helyreállítását” Latin-Amerika és a világ más tájainak népei és kormányai is támogatják.

Tüntetés Buenos Airesben 2012. április 2-án, a falklandi háború kitörésének 30. évfordulóján
An Argentine Falklands War veteran shows his medal during a demonstration outside the British embassy in Buenos Aires April 2, 2012. April 2 marks the 30th anniversary of the war over the Falkland islands, known commonly in Argentina as "Las Malvinas". Thirty years after Britain and Argentina went to war over the Falklands, relations are at their chilliest in years as Buenos Aires launches a multi-pronged diplomatic offensive to assert its claim to sovereignty over the South Atlantic islands. REUTERS/Marcos Brindicci (ARGENTINA - Tags: MILITARY CONFLICT ANNIVERSARY POLITICS CIVIL UNREST TPX IMAGES OF THE DAY)

A felszólítás, melyet másolatban Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is megkapott, a brit kormányfőtől azt várja, hogy tartsa be a világszervezet korábbi határozatait. Ezek közül már a hatvanas években kettő is vonatkozott a Falkland-Malvin-szigetekre. 1960-ban a „gyarmatosítás minden formája és megnyilvánulása befejezésének szükségességéről”, 1965-ben pedig konkrétan a szigetcsoportról született döntés, javasolva a két országnak, hogy kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a szuverenitás kérdéséről. Az elmúlt évtizedekben az ENSZ több hasonló szellemű határozatot fogadott el.

A hirdetés nyomán a londoni Külügyminisztérium szóvivője megismételte a brit álláspontot, mely szerint a Falkland-szigetek lakossága brit, és ezt a választást maguk az érintettek hozták meg. Az ENSZ alapokmánya és az alapvető emberi jogok lehetővé teszik, hogy maguk rendelkezzenek a szigetek hovatartozásáról. Az állásfoglalás hozzáteszi, hogy Argentína szívesen kelti azt a benyomást, mintha a vita csak a két ország között folyna. Nem szabad elfeledkezni a lakosságról, melyet „nem lehet egyszerűen kiírni a történelemből”. A kérdés már csak azért is aktuális, mert éppen ez év márciusában kerül sor a következő népszavazásra, amelynek végeredménye várhatóan ismét Nagy-Britannia „győzelme” lesz.

2012-ben, azaz a falklandi háború harmincadik évfordulójának évében Kirchner több látványos alkalmat is talált, hogy David Cameron orra alá dörgölje a szigetek szuverenitásának ügyét, egyben elterelje a világ közvéleményének figyelmét Argentína egyéb problémáiról. Különösen emlékezetes a G20 mexikói csúcstalálkozója, amikor a brit kormányfő kioktatta az elnök asszonyt fellépései „elfogadhatatlanságáról”. Vicces tévéfelvételek tanúsága szerint az argentin államfő egy dokumentumokkal teletömött, Malvinas feliratú borítékot próbált a brit konzervatív vezető kezébe nyomni, aki ezt nem volt hajlandó átvenni. Elutasító magatartását azzal indokolta, hogy „ezeket a dolgokat diplomáciai csatornákon keresztül szokás intézni”.

A The Times napilap tudósítása a hirdetés tényén túl szól arról is, hogy amióta az elmúlt évben rendezett választáson Kirchner új elnöki mandátumot kapott, népszerűsége jelentősen csökkent. A kormány ellen több tüntetést szerveztek, december közepén pedig a Nemzetközi Valutaalap az ország kizárásával fenyegetőzött, amiért Buenos Aires a szabályokkal ellentétben nem nyújtotta be az inflációra és a növekedésre vonatkozó statisztikai adatokat. Hasonlóan drasztikus akcióra a brit napilap szerint utoljára 1954-ben került sor, amikor az IMF Csehszlovákiát zárta ki.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.