Szabadon engedte az egyik argentin ügyészség az előzetes fogvatartás idejének letelte miatt Alfredo Astiz és Jorge Acosta egykori haditengerészeti tiszteket, akiket az emberiség elleni bűntettel vádolnak a katonai diktatúra (1976-1983) idején elkövetett letartóztatások, kínzások és gyilkosságok miatt.

A csütörtöki döntést Cristina Fernández de Kirchner elnök „Argentína szégyenének” nevezte, és sürgette az erre vonatkozó jogszabályok módosítását. Az ügyészség arra hivatkozva rendelte el a két vádlott szabadon bocsátását, hogy bírósági ítélet nélkül letelt az előzetes letartóztatásra megszabott maximális három év. Az argentin sajtó szerint négy további, hasonló vádakkal gyanúsított volt tiszt is szabadlábra kerülhet a közeli napokban.

Jorge Acosta, alias „Tigris” a Buenos Aires-i Haditengerészeti Műszaki Főiskolán (ESMA) berendezett titkos vallató-és kínzó központ hírszerzési főnökeként híresült el, mellette dolgozott Alfredo Astiz is, akinek a feladata a feltételezett ellenzékiek begyűjté-se, titokban elrablása volt. Az ESMA kínzókamráiban több mint ötezer, a diktatúra szerinti ellenzékit tartottak. Emberi jogi szervezetek számításai szerint közülük majd háromezren vesztették életüket. Astizt távollétében egy francia bíróság már életfogytiglani börtönre ítélte két francia apáca, Alice Domon és Leonie Duquet meggyilkolásáért. Párizs hiába kezdeményezte eddig kiadatását. Astizt és Acostát Argentínától olasz és svájci bíróságok is kikérték, hogy állampolgáraik eltűnése miatt vonják felelősségre őket.

Cristina Fernandez elnöknő "a rendszer perverzitásának" nevezte, hogy az előzetes letartóztatásra megszabott idő lejártával szabadon engednek tömeggyilkosokat. A jelenlegi államfő férje, Néstor Kirchner elnöksége idején érvénytelenítették azokat a korábbi rendelkezéseket, amelyek "a nemzeti megbékélésre", illetve "a parancsnak engedelmeskedve" elvre hivatkozva megbocsátottak a katonai diktatúra kegyetlenkedéseit végrehajtóknak.

Most az áldozatok hozzátartozóinak szervezetei, így a Plaza de Mayo-i Anyák képviselői a bírósági intézményrendszert vádolják az ítéletek elszabotálásával. Az ügyészség közlése szerint a vádakat nem ejtették, ám az érintett volt tisztek ezentúl szabadlábon várhatják be az ítéleteket.