Argentin adósság miatt ghánai kikötőben vesztegel a Libertad
Egy ghánai bíróság egy New York-i bíróság felszólítására a Kajmán-szigeteken bejegyzett amerikai NML befektetési alap igényének tett eleget a hajó konfiskálásával. Az NML Argentínától 284 millió dollár értékű, még a 2002-es pénzügyi összeomláskor kibocsátott állampapír (plusz a kamatok) megtérítését követeli. Pontosabban jelenleg 20 millió dollár letétbe helyezéséért cserében lenne csak hajlandó a hajó elengedésére.
Héctor Timerman argentin külügyminiszter azzal indokolta a legénység evakuálásának elrendelését, hogy immár 18 napja nem tudják üzemanyaggal feltölteni a Libertadot, így veszélybe került a hajó energiaellátása, a tűzvédelmi berendezések működése, miként a konyha működése, az élelmiszerek hűtése.
Az argentin sajtó ellentmondásos adatokat közölt arról, hogy mibe került már az eddigi kényszerpihenő a ghánai kikötőben. A Clarín napilap szerint akár napi 50 ezer, a Página 12 szerint viszont kevesebb, mint napi ötezer dollárba. Timerman a ghánai hatóságokat tette felelőssé, ha az argentin haditengerészet iskolahajójában bármi kár történik, miután a teljes személyzet elhagyta.
A külügyminiszter közölte azt is, hogy Cristina Fernández elnök utasítására hétfőn New Yorkba utazik és az ENSZ Biztonsági Tanácsánál tesz panaszt a nemzetközi egyezmények, az emberi jogok megsértése és „bizonyos” pénzügyi bűntettek miatt.
Eredetileg június 2-án futott ki Buenos Aires kikötőjéből az iskolahajó. A Libertadon argentin kadettek mellett uruguayi és chilei végzős tengerésztanoncok is vannak. A hajó menet közben megállt a brazíliai Salvador de Bahíában, a surinami Paramaribóban, a guyanai Georgetownban, a venezuelai La Guairában, a portugáliai Madeirán, Lisszabonban, majd érintette Cadiz és a Kanári-szigetekhez tartozó Las Palmas kikötőjét is. A legtöbb helyen felvett további meghívottakat is.
Cristina Fernández a napokban szólalt meg első ízben az ügyben a nyilvánosság előtt, s a „karvalytőke” Argentína és az ország negyvenmilliós lakossága elleni támadásáról beszélt. Az NML a 68 éves Paul Singer amerikai milliárdos, az Elliot Capital Management tőkealap tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozik. A spanyol El País napilap szerint Singer évtizedek óta specializálódott az adósságba került országok állampapírjainak a felvásárlására, amikor azok értéke mélypontra süllyedt, majd akkor jelentkezik követelésével, amikor az adott gazdaságok helyzete javult, s így jelentős haszonnal tudja követelését érvényesíteni.
Az argentin külügyminisztérium most Singer személyét ráadásul összekapcsolja a Falkland-szigetek hovatartozása miatt Nagy-Britanniával folytatott vitával is. “Az NML alap a Kajmán-szigeteki adóparadicsomban van bejegyezve, amely Nagy-Britannia gyarmata, ahonnan működnek olyanok, akik nem vetik alá magukat semmiféle joghatóság törvényeinek. Hiába emelt kifogást a G20-ak csoportja, miként az ENSZ is” – nyomatékosította a Buenos Aires-i külügyminisztérium. Paul Singer nem most okoz első alkalommal kellemetlenséget az argentin kormányzatnak, 2007 óta az elnöki különgép helyett több ízben is nemzetközi légitársaságot kellett választani Cristina Fernándeznek, nehogy lefoglalják a Tango 01 hivatalos gépet az Egyesült Államokban vagy például Németországban.