Ha valaki újra és újra adósságokba veri magát, előbb-utóbb a családi ezüsthöz kell nyúlnia – amennyire kézenfekvő ez a megoldás, annyira nincs ínyére Görögországnak és Portugáliának sem, annak ellenére, hogy a gazdasági válság mindkettejüket egyre mélyebbre rántja.

Az egyik lehetséges kiút az lenne, ha Athén és Lisszabon is túladna aranykészletén. Amíg a görög nemzeti bank négymilliárd, a portugál 13 milliárd eurót érő készletet őriz a csillogó-villogó rudakból. Ahelyett, hogy folyton az EU-EKB-IMF trojkánál kuncsorognak, a görögök és a portugálok is megtehetnék, hogy készpénzre váltják az aranyat, hogy legalább egy részét visszafizessék annak, amivel tartoznak – pendítette meg szerkesztőségi kommentárjában a Die Welt. A német lap ehhez némi malíciával fűzte hozzá, hogy az a 113 tonnányi nemesfém, amellyel Athén rendelkezik négy teherautó platóján is kényelmesen elfér, Portugália pedig abban a tudatban dobhatná piacra a maga 383 tonnányi készletét, hogy nála több aranya Európában kevés országnak van. (Az eurozóna nemzeti bankjai egyébként összesen 375 milliárd dollárra rúgó aranykészleteken ülnek, amelyből összadósságuk 4,5 százalékát finanszírozhatnák.)

Túladni az aranyon persze nem egyszerű. Demokratikusabb demokráciákban a nemzeti bank kormánytól-pénzügymnisztertől független intézmény, amely nem veheti elő csak úgy szép szóra a páncéltermek hűsében pihenő aranyát, hiszen a nemzeti bankok kormánytól való függetlenségét a Lisszaboni Szerződés is előírja. Igaz viszont az is, hogy ha kellett, Brüsszel fittyet hányt a szerződésre és fenntartások nélkül szegte egy-egy cikkelyét. Így a 125-öst, amely kimondja, hogy tagországot nem lehet hitellel kihúzni a válságból, vagy a 123-ast, amely szerint az Európai Központi Bank nem szállhat be tagország költségvetésébe: 2010-ben görög kötvények vásárlásakor az EKB éppen ez utóbbit tette.

Emiatt sokan felvetik, hogy a lassan fizetésképtelenné váló Athén és Lisszabon miért húzódozik az ilyesféle ügyletektől, főleg, hogy az ezredfordulótól egészen 2007-ig intenzíven kereskedtek is vele. A mostani ráadásul egy kitűnő pillanat lenne arra, hogy a rászoruló országok piacra dobják az aranykészleteiket: a nemesfém ára rekordközeki értékeken mozog, a Washingtoni Arany Egyezmény (CBGA) – amelyhez a legtöbb ország nemzeti bankja is csatlakozott – pedig idén szeptember 26-ig 400 tonna eladását engedélyezi belőle, ebből viszont eddig csak 53 tonna talált új gazdára – 52 tonna egyetlen intézmény, a Nemzetközi Valutaalap széfjeiből került elő.