A világi ellenzéki pártok felhívására több tízezer tunéziai tüntetett kedd este Tunisz központjában, az iszlamista kormány távozását, valamint az alkotmányozó nemzetgyűlés feloszlatását követelve.

"A nép a rendszer bukását akarja", "A kormány még ma megbukik" - skandálta a parlament előtti Bardo téren összegyűlt tömeg, azokat a jelszavakat elevenítve fel, amelyek 2011-ben a Zin el-Abidin Ben Ali elnök megdöntéséhez vezető tiltakozások idején terjedtek el, elindítva az arab világon végigsöprő felkeléseket.

A keddi tüntetést Sokri Belaid baloldali vezető február 6-i meggyilkolásának féléves évfordulójához igazították. Azóta, július 25-én agyonlőtték a tunéziai ellenzék egy másik politikusát is, Mohamed Brahmi parlamenti képviselőt, a Népi Áramlat nevű párt vezetőjét.

Ez volt a legnagyobb ellenzéki megmozdulás az észak-afrikai országban a Brahmi meggyilkolása miatt kiújult politikai válság kezdete óta. Megfigyelők szerint mindazonáltal kisebb tömeget vonzott, mint a néhány nappal korábbi kormánypárti tüntetés, amelyen több mint 150 ezren vonultak fel az iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártjának védelmében.

Musztafa ben Dzsaafar, a tunéziai alkotmányozó nemzetgyűlés - az ideiglenes parlament - elnöke kedden bejelentette, a testület meghatározatlan időre felfüggeszti munkáját, hogy tárgyalások kezdődhessenek a válság megoldásáról. Ben Dzsaafar, akinek pártja, a szociáldemokrata et-Takattol szövetségese a kormányzó en-Nahdának, felszólított mindenkit, hogy vegyen részt a tervezett párbeszédben.

A megosztott ellenzék elutasít minden tárgyalást, amíg le nem mond a kormány, az en-Nahda pedig nem hajlandó semmilyen tárgyalásra, amelynek előfeltétele a jelenlegi kabinet távozása lenne.

Tunéziában a 2011. januári forradalom óta bizonytalanság uralkodik, egymást követik a politikai válságok, amelyek közül többet a két év óta előretörő dzsihadista mozgalom által szervezett erőszakos cselekmények váltottak ki. A mélységesen megosztott politikai osztály pedig az alkotmányozó nemzetgyűlés 2011. októberi megválasztása óta képtelen megállapodni az ország új alkotmányában.

A kialakult helyzet kérdésessé teszi Ali Larajed kormányfő rendezési tervének végrehajtását. A miniszterelnök az alkotmányozó nemzetgyűlés munkájának befejezését - az alkotmány és a választási törvény október 23-ig történő elfogadását -, valamint a választások december 17-i megtartását javasolta.