„Mindig imádtam ide jönni. A nagymamám remekül főzött, rajongtam a töltött káposztájáért és a gombócáért. Általában soványan érkeztünk Magyarországra, de a hazaút előtt mindig egy számmal nagyobb ruhákat kellett venni” – meséli a Népszabadságnak a magyar származású külügyminiszter, aki angolul nyilatkozik, miközben az ételek neveit szinte tökéletes magyarsággal ejti ki.

Hanna Tetteh. Itt is otthon Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Orvostanhallgató édesapja számos ghánai diákhoz hasonlóan ösztöndíjasként jött Magyarországra az 1960-as években, majd megismerte Tetteh édesanyját, aki gyermekorvosnak készült. Hanna 1967-ben született Szegeden, két és fél éves koráig itt élt, majd a család hat évre Angliába költözött. Onnan gyakran jöttek látogatóba, de miután végleg letelepedtek Ghánában, a szülők közös rendelőt nyitottak, és ritkábban utaztak. Tetteh édesanyja azonban nem hagyta, hogy lánya megfeledkezzen a gyökerekről.

– Weöres Sándor versein nőttem fel,mivel az anyukám gyakran olvasott nekem. Tulajdonképpen előbb tanultam meg magyarul, mint angolul. Az apukám is nagyon jól beszélte a nyelvet, így gyakran használtuk a magyart a családban, főleg ha nem akartuk, hogy más is értse – meséli a Magyarországot is otthonának nevező Tetteh, majd hozzáteszi, sajnos sokat felejtett.Mint azt a kétgyermekes anya mondja, könnyebb lett volna, ha ide jár iskolába, de Ghánában végezte az egyetemet, s ott diplomázott ügyvédként. Sikeres vállalati jogászként dolgozott, s eszébe sem jutott politizálni, míg az édesapja meg nem kérte. – A 2000-es választások előtt felhívott és azt mondta, fontos visszaadni valamit annak a közösségnek, ahonnan jöttünk. Vidéki, elmaradott agrártelepülésről származom, és az apám úgy tartotta, kötelességem képviselni és segíteni a helyieket. Először nem vettem komolyan, nem tudtam, hogy akarom-e. Aztán váratlanul meghalt szívrohamban, és mivel ez volt az utolsó kívánsága, úgy éreztem, tartozom neki annyival, hogy megpróbálom.

Első nekifutásra parlamenti képviselővé választották, megszerette a politikát, karrierje gyorsan ívelt felfelé. 2009-ben kereskedelmi, 2013-tól pedig külügyminiszter lett John Dramani Mahama szociáldemokrata kormányában. E minőségében igyekszik felhívni a figyelmet a Ghánában rejlő lehetőségekre. Részben ez hozta Budapestre, ahol találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is. – Magyarországon az évszázadok során számos oktatási intézményt hoztak létre, tudják, miként kell munkaerőt képezni. Afrikában ez kevésbé fejlett – mondja a politikus, aki igen kritikusan nyilatkozik Ghánáról, pedig a volt brit gyarmat az évtizedek során Nyugat-Afrika második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. A CNN a régió erőműveként jellemezte Ghánát, amely 1957-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától.

Tetteh szerint az ország annak köszönhetően állt növekedési pályára, hogy számos puccs és kormányváltás után 1992-ben a politikai elit tagjai elkötelezték magukat a demokrácia mellett, így az elmúlt két évtizedben nem is volt komolyabb politikai válság. Sokat gyarapodott a gazdaság, ám a külügyminiszter hangsúlyozza, hogy még mindig fejlődő ország az övé – a legnagyobb gondot jelenleg az energiához való hozzáférés jelenti – mondja Tetteh, aki az apai ambíciók ellenére nem kívánkozik az államfői székbe, mert „rengeteg önbizalom és hatalmas ego kell ahhoz, hogy az ember azt gondolja, az ország bajait csak ő oldhatja meg”.