– Évtizedeken keresztül Magyarország Kelet-Európa egyik legdemokratikusabb nemzete volt, élen járva a volt szovjet országok között a szabad világ politikai és gazdasági normáinak átvételében – írja az AP amerikai hírügynökség a magyar politikai helyzetet elemző írásában.

– Az új populista, középjobb kormány által elfogadott, korlátozó törvények sora azonban széles körben aggodalmat kelt a magyarországi demokráciával kapcsolatban, miközben az ország szombaton arra készül, hogy átvegye az Európai Unió elnökségét, és az EU arca legyen hat hónapon keresztül – folytatódik a cikk.

Az AP írása ezután ismerteti a decemberben elfogadott médiatörvényt, és megemlíti, hogy „azokat, akik nem viszik át magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat az állami rendszerbe, ezután pénzügyi eszközökkel büntethetik.” A cikk szót ejt az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról és arról, hogy „megpróbálják kiszorítani a jegybank hagyományosan független vezetőjét.”

A következő bekezdések a médiatörvény által kiváltott külföldi kritikákat sorolják fel. Az AP-nek a magyar kormány egy képviselője sem nyilatkozott, ám a lap megemlíti, hogy az MTI-nek L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságának elnöke azt mondta: a külföldi reakció nem más, mint „Európai cirkusz”, amelyet az MSZP politikusai fűtenek.

A hírügynökség idézi Kovács László egykori EU-biztost, az MSZP elnökét, aki szerint legutóbbi brüsszeli útján egykori kollégái „magánbeszélgetésekben nagyon kritikusak voltak” és úgy vélték, hogy a magyar kormánynak nem kellene agresszív üzeneteket küldözgetnie az Európai Unió fővárosába.

– Magyarország volt a legliberálisabb a szovjet blokk országai közül, siettette a vasfüggöny leomlását – írja a cikk. Hozzáteszi: a rendszerváltást követő években hazánk sietett a leginkább átvenni a szabad világ politikai és gazdasági normáit, és az elsők között csatlakozott a nyugati világ két alappilléréhez, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

– Ezeket az eredményeket azonban elhomályosítja az az aggodalom, hogy vajon Magyarország képes lesz-e ellátni az EU-elnökség feladatait. Ez a pozíció a demokrácia és a szabadpiaci gazdaság elveinek világítótornya kell, hogy legyen – írja az AP.

A szerzők szerint Orbán a magánnyugdíjpénztári befizetések államosítását arra használja, hogy népszerűtlen strukturális reformok nélkül csökkenthesse a deficitet. Gazdasági és uniós szakértők szerint azonban kemény intézkedésekre lenne szükség. Az államadósság csökkentésére még egy módszere van az Orbány-kormánynak: különadókat vetett ki a bankokra és a telekommunikációs cégekre, melyeknek többsége külföldi tulajdonban van. Az említett cégek az Európai Bizottságnak küldött levélben tiltakoztak, melyben diszkriminációval vádolják a kormányt.

Kovács László szerint a kormány egyes intézkedéseit, így fent említett különadókat az Európai Bíróság diszkriminatívnak minősítheti. Hozzátette: a médiatörvényt is meg lehet támadni, azon az alapon, hogy sérti az EU-szerződéseket és az unió Alapjogi Chartáját.

– Brüsszelt nem fogják tudni legyőzni – mondta Kovács.