Antiszemita tirádák az ENSZ-ben?
Izrael elégedetlen az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának (UNHRC) jövő hónapra tervezett rasszizmus elleni konferenciájának finomított nyilatkozattervezetével is, mert úgy érzi, hogy egyedüliként pellengérre állítanak - szögezte le Genfben Izrael állam nagykövete. Aharon Lesno-Jaar szerint „Izrael számára teljességgel elfogadhatatlan, a legelső bekezdésben a dokumentum újra nyomatékosítja a 2001-es zárónyilatkozatot, amely kiemeli Izraelt és faji jellegűként jellemzi az izraeli-palesztin konfliktust”.
Kedden új zárónyilatkozatot köröztettek az ENSZ genfi székhelyén, amelyből kihagyták a konkrét hivatkozást Izraelre, de a dokumentum támogatásáról biztosítja a 2001. évi konferencia zárónyilatkozatát.
Az Egyesült Államok, Izrael, Kanada és Olaszország már lemondta részvételét ezen az április 20-25. között zajló értekezleten, ahogy az egész EU a csúcs bojkottjával fenyeget. Magas rangú ENSZ-tisztviselők most azon ügyködnek, hogy mégis asztalhoz ültessék ezeket az országokat. Precedens volt már arra, hogy kivonultak, a 2001-es durbani konferenciát azért hagyták el menetközben, mert az arab államok egyenlőségjelet tettek a cionizmus és a rasszizmus között. Egy március eleji nyilatkozat szerint a Zsidó Világkongresszus (WJC) attól tart, hogy az UNHRC áprilisi utókonferenciája, a Durban II. sem szolgál másra, mint ürügyként arra, hogy Izraelre a rasszizmus bélyegét égessék.
Az izraeli hatóságok – amelyek rutinszerűen visszafordítják az országból Richard Falkot, az UNHRC palesztin jelentéstevőjét – már novemberben bejelentették, hogy távol marad a genfi tanácskozástól. Hasonlóan döntött Kanada is, amelynek miniszterelnöke, Stephen Harper közölte, országa nem hajlandó részt venni a rasszizmus elleni fellépés köntösébe bújt antiszemita, Nyugat-ellenes gyűlöletparádén.
Bár az érintettek az utolsó pillanatig egyeztetnek, Martin Ihoeghian Uhomoibhi UNHRC-elnök reménye ellenére Washington és Tel-Aviv aligha fogja beadni a derekát. „Ha politikailag inkorrektnek számít támadni valakit zsidó volta miatt, szeretnénk, ha ez a muzulmánok esetében is így lenne – hangoztatja például az egyik közvetítő, Algéria svájci nagykövete.
Jogelődjéhez, az Emberi Jogi Bizottsághoz hasonlóan az UNHRC is azért vonja magára a Fehér Ház haragját, mert bár általában fáradhatatlanul kritizálja Izraelt a palesztinok elnyomásáért, alig győzi a szőnyeg alá söpörni a jogtipró üzelmeket néhány tagállamában, nem beszélve az évek óta húzódó dárfúri humanitárius krízisről. Az UNHRC 2006-os megalakulása óta így tüntető washingtoni távolságtartás mellett végzi munkáját. Az Egyesült Államok soha nem is delegált képviselőt a 47 tagú szervezetbe, amelybe rendszerint notórius emberi jogsértő országokat választanak tagnak a vesztegetésekkel és homályos háttéralkukkal szegélyezett jelölési folyamatban, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva olyan aligha elhanyagolható kiválasztási szempontokat, mint a többé-kevésbé makulátlan emberi jogi teljesítmény vagy a sajtószabadságról.
Illusztris társaságban – mint amilyen Nigéria, Pakisztán vagy Kuba – lehet hangadója lehet a szervezetnek Szaúd-Arábia, de diszkrét köhécselés hallatszott akkor is, amikor Brazília vagy Ukrajna csatlakozott a testülethez. Üdítő kivételnek számít azonban Fehéroroszország, amely bár megpróbálta, nem sikerült bekerülnie.
Emberi jogi szakértők úgy ennek ellenére úgy vélik, az Egyesült Államoknak a nyilvánvaló aggályok mellett sem kellene bojkottálnia az UNHRC munkáját, ha Franciaország, Nagy-Britannia és Németország lenyeli kifogásait. „A demokratikus országok vissza nem térő lehetőséget vesztegetnek el az emberi jogokért való kiállásban” – mondja Hillel Neuer, a UN Watch nevű megfigyelő szervezet vezérigazgatója. Barack Obama elnökké választása nyomán éledt némi remény, hogy az új washingtoni adminisztráció fog új lendületet adni a szervezetnek, ám ezek gyorsan elhaltak, miután Navy Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa erre vonatkozó felszólítása válasz nélkül maradt.
Tévedések szomorújátéka. Előfordult, hogy izraeli katonák védtelen palesztin civilekkel végeztek a Gázai övezet elleni hadjáratban – derült ki a harcokban részt vevő izraeli katonák beszámolójából, amelyekből a Háárec című izraeli lap közölt részleteket csütörtöki számában. A Jichák Rabin meggyilkolt miniszterelnökről elnevezett akadémián végzett katonák, köztük pilóták még február közepén beszéltek a fenti esetekről. Dani Zamir, az akadémia igazgatója megdöbbenésének adott hangot. „Olyan incidensekről van szó, amelyek során indokolatlanul nyitottak tüzet civilekre, és olyan vandál cselekedetekről, amelyek azt jelzik, hogy a katonák úgy érezték, a palesztinokkal szemben korlátozás nélkül lehet léphetnek fel” – mondta Zamir az izraeli közszolgálati rádióban. Hozzátette, hogy a beszámolókat továbbította a vezérkarnak kivizsgálásra.
Az újságban közölt beszámolók szerint egy mesterlövész egy alkalommal tévedésből lelőtt egy palesztin nőt és annak két gyermekét, akik a katonák parancsára éppen elhagyták a házukat. A család nem értette, mit kérnek az izraeli katonák, így a felszólítás ellenére nem jobbra, hanem véletlenül balra indult el a ház előtt. A mesterlövésznek azonban „elfelejtettek szólni arról, hogy a palesztinokat elengedték”, és ő csak annyit látott, hogy a nő és a két gyerek átlépte azt a vonalat, amelyen túl a parancsa szerint nem engedhetett senkit.
Egy másik esetben egy parancsnok elrendelte, hogy lőjenek le egy idős palesztin asszonyt, aki 100 méterre haladt el egy izraeli katonák által elfoglalt ház mellett. Ehud Barak távozó védelmi miniszter védelmébe vette az izraeli katonákat, és a közszolgálati rádiónak adott interjúban leszögezte, „az izraeli hadsereg a legetikusabb haderő a világon”. – Tudom, miről beszélek, mert tudom, mi történt a volt Jugoszláviában, Afganisztánban és Irakban. Természetesen előfordulhatnak kivételek, és minden állítást meg fogunk vizsgálni” – mondta a politikus. A rádió által megszólaltatott jogi szakértő szerint a beszámolók „azért különösen aggasztóak, mert nem a palesztinoktól, hanem maguktól az izraeli katonáktól származnak, akiknek egyáltalán nem áll érdekükben, hogy rossz fényt vessenek a hadsereg hírnevére”. (MTI)
