A két órán át tartó megbeszélésen Hszi kijelentette, hogy az úgynevezett kelet-turkesztáni szeparatista mozgalom, amely az ország ujgurok lakta északnyugati régiójának elszakadását tűzte ki célul, a nemzetbiztonságot és a társadalmi stabilitást veszélyezteti és ezért Kína alapvető érdekeit érintő jelenség. Kifejezte, Peking bízik abban, hogy Ankara hatékony lépésekkel fel tud lépni a feltételezések szerint Törökországból támogatott Kína-ellenes szeparatista cselekmények ellen.

Erdogan ezzel kapcsolatban megerősítette kormánya álláspontját, miszerint a Hszincsiang-Ujgur autonóm területet Kína elválaszthatatlan részének tekinti. Hozzátette, a kormány sosem fog török földről olyan cselekményeket támogatni, amelyek sértik Kína szuverenitását, területi egységét.

Az elmúlt hetekben több Kína-ellenes megmozdulásra is sor került Törökországban, de Erdogan aki korábban többször is nyilvánosan védelmébe vette az ujgurokat, a napokban Ankarában az elnöki palotában külföldi diplomaták előtt úgy fogalmazott: a török médiában és a Twitteren megjelent hírek és fényképek az ujgurok kínai elnyomásáról vagy túlzások vagy kitalációk. Felhívta a figyelmet, hogy ezek a törökországi "provokációk" nem sokkal kínai útja előtt szaporodtak meg.

Az MTI tudósítójának értesülése szerint a tárgyalások napirendjén szerepel ugyan, hogy Törökország vásárolna az FD-2000-es kínai légvédelmi rakétarendszerből, de ezzel kapcsolatban bejelentés nem várható. Az érintett China Precision Machinery Import-Export Corp. (CPMIEC) nevű állami vállalat korábban tényként közölte, hogy Ankara az FD-2000-es rendszer (a HQ-9 elnevezésű rendszer exportváltozata) mellett döntött, de a török kormány továbbra sem zárta ki európai riválisok ajánlatainak mérlegelését, s nem tekinti véglegesnek korábbi, 2013-as bejelentését.

Megfigyelők szerint Ankara a NATO-ból a kínai rakétavédelmi rendszer előnyben részesítéséről folytatott tárgyalások hírére reagáló kritikákat további alkura használja a kínai partnereivel folytatott tárgyalásokon, miközben kijelentette, hogy előnyben részesíti a technológiai transzfert is magába foglaló együttműködés kínai változatát.

Csang Ming külügyminiszter-helyettes a fegyvervásárlási egyeztetésekről egy kérdésre válaszolva csak annyit jegyzett meg, hogy "a felek erősen érdekeltek a védelmi együttműködésben".

A kínai média Erdogan látogatásához időzítve azt hangsúlyozta, hogy a két ország partnere lehet egymásnak az üzleti életben és a terrorellenes harcban. A Global Times című angol nyelvű napilap szerdán azt írta, Törökország Kína számára az egyik legfontosabb állomás a kínai kezdeményezésű koncepció, az egykori szárazföldi és tengeri Selyemút által érintett ázsiai, európai és afrikai államokat összekötő "egy övezet egy út" elképzelésben, úgyis mint az egyik legerősebb közel-keleti állam és úgyis, mint kapu Dél-Európára. Ankara pedig szívesen látna még több kínai befektetést az országban.

A kínai média nem hallgatta el a két ország viszonyát időnként megterhelő "ujgur kérdést" sem. A Global Times utalt rá, hogy török diplomaták úti okmányokkal segítettek külföldre szökött ujgurokat, köztük olyanokat, akik Szíriában vagy Irakban készültek az Iszlám Állam kötelékébe állni.

Erdogan elnökként első ízben jár Kínában, de 2012-ben már járt a kelet-ázsiai országban mint kormányfő. Akkor 27 év után először lépett kínai földre török miniszterelnök. Mostani kétnapos látogatásának első napján körülbelül egyórás megbeszélést folytatott Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, és találkozott Csang Tö-csianggal, a parlament elnökével is.