Amnesztiával hallgattatnák el Snowdent

Az NSA valószínűleg tart attól, ami még a világszerte végzett megfigyelési és adatgyűjtési programok leleplezőjének a tarsolyában van.

Bár a külügyminisztérium nincs elragadtatva az ötlettől, megtörténhet, hogy amnesztiát kap Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt informatikusa, aki májusban kezdett el információkat szivárogtatni a titkosszolgálat világszerte végzett megfigyelési és adatgyűjtési programjairól. A meglehetősen váratlan fordulatnak számító lehetőségről először Richard Ledgett beszélt a nyilvánosság előtt; ő annak a vizsgálóbizottságnak a vezetője, amely az NSA-nál alakult felmérni a szivárogtatási akció okozta károkat. Ledgett a CBS Newsnak adott interjúban elmondta, az NSA-nál nagy belső viták tárgya az amnesztia, amelyben Snowdent azért részesítenék, hogy visszatartsa, amit tud, és átadja azt a több tízezernyi dossziét, amelyet lemásolt, mielőtt az NSA hawaii irodáját elhagyva májusban Hongkongba ment volna.

Hogy az ötletből lesz-e valami, az még kérdés, Ledgett viszont jelezte, személy szerint az amnesztia mellett van. Ez azért nem mindegy, mert Ledgett januártól várhatóan az NSA aligazgatója lesz a tisztséget jelenleg betöltő John Inglis helyett. „Biztosítékokat kérnék, hogy a dossziék biztonságban vannak. És ami ezeket a biztosítékokat illeti, nagyon magasan van a léc. Nem lenne elég, hogy csak úgy kijelenti, a dossziék biztonságban vannak” – árulta el Ledgett a 60 Minutes című hírmagazinban, hogy milyen feltételekkel lenne hajlandó tárgyalni Snowdennel az amnesztiáról. Snowden Moszkvában él azóta, hogy némi nemzetközi diplomáciai huzavona után a nyáron ideiglenes politikai menedékjogot kapott az oroszoktól.

Ledgett egyelőre egyedül van az amnesztiáról szóló elképzeléssel, az amerikai külügyminisztérium legalábbis azonnal megszólalt az interjú után, jelezve, hogy amit az NSA tisztségviselője mondott, az személyes vélemény, a külügyi álláspont nem változott, Snowdennek vissza kell térnie az Egyesült Államokba és felelnie az ellene felhozott vádakra. Az informatikus ellen júniusban kémkedés, kormányzati tulajdon ellopása és jogosulatlan személyeknek történő átadása miatt emeltek vádat. De nem tetszik az amnesztia a posztjáról áprilisban távozó Keith Alexander NSA-igazgatónak sem: szerinte a kegyelem csak arra lenne jó, hogy vérszemet kapjon mindenki, akinek ezután kedve támad szivárogtatni.

A lemásolt titkosszolgálati dossziékat Snowden először a Washington Postnak és a brit Guardiannek adta át, és abból az ötvennyolcezer dokumentumból, amelyet tőle kapott, a Guardian eddig mindössze huszonhatról írt. Erről nemrég Alan Rusbrigder főszerkesztő beszélt egy parlamenti meghallgatáson, és azért meglepő, mert a botrány így is hatalmas. Kiderült többek között, hogy az NSA milliárdszámra gyűjtötte az adatokat világszerte az emberek mobiltelefonos és internetes kommunikációjáról, és nemcsak rivális országokban, de az olyan stabil szövetségeseknél is, amilyen Franciaország, Spanyolország vagy éppen Nagy-Britannia, és ha ez nem lenne elég, az amerikaiak lehallgatták a világ 35 vezető politikusának, köztük tíz éven át Angela Merkel német kancellárnak a mobilját is.

 

Menedéket követelnek Snowden számára a berlini Reichstag előtt
A protester holds a placard calling for Germany to give political asylum to the fugitive former U.S. spy agency contractor Edward Snowden, outside the seat of the lower house of parliament, the Bundestag in Berlin November 18, 2013. REUTERS/Thomas Peter (GERMANY - Tags: POLITICS CIVIL UNREST
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.