Amerikát elemzik az EBESZ megfigyelői
A szavazás megfigyelése helyett a novemberi amerikai kongresszusi választások elemzése a feladata az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tizennégy kiérkezett szakemberének. Missziójukat Haraszti Miklós egykori SZDSZ-es politikus vezeti, aki 2004 és 2010 között az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője volt. A bécsi székhelyű szervezet 2002 óta követi nyomon a választásokat az Egyesült Államokban. Bár általában kedvezőek a tapasztalatai, korábban is számos javaslattal élt, például a választási rendszer jobb átláthatósága érdekében. Jelentését a választásokat követő egy-két hónap múlva teszi le az asztalra a misszió.
Amerikában az európaitól meglehetősen eltérő például a kampányfinanszírozási rendszer: nincs felső költési összeghatár, de van egyéni adományhatár, s az adományokat be kell vallani. És be is vallják – megelőzve ezzel az Európában nem ismeretlen pártfinanszírozási botrányokat. Ugyanakkor az EBESZ-küldöttség most először találkozhat „élesben” egy jogi mérföldkőnek tartott szövetségi legfelsőbb bírósági döntés következményeivel.
A Citizens United konzervatív civil szervezetnek a szövetségi választási bizottsággal szembeni perében a legfőbb talárosok alkotmányellenesnek találták a McCain–Feingold-kampányreformtörvény azon passzusát, amely eltiltotta a vállalatokat (valamint a nonprofit szervezeteket és a szakszervezeteket) politikai kampányanyagok megjelentetésétől a voksolást megelőző hónapokban. Ez komoly felzúdulást váltott ki Amerikában, Barack Obama elnök januári országértékelő beszédében úgy ostorozta a döntést, hogy a legfőbb bírák is a hallgatóság soraiban voltak.
– A választásoknak szempontjaink szerint tisztességesnek, nyitottnak, kompetitívnek és átláthatónak kell lenniük. Meg kell figyelnünk a vitát, ami a Citizens United-döntés nyomán kialakult, és reflektálnunk kell rá: korlátozza-e a tisztességes versengést? – mondta lapunknak Haraszti, aki húsz évvel ezelőtt saját bőrén tapasztalhatta a legkiélezettebb küzdelmet: jogi huzavonát követően, 16 szavazattal győzött egy VIII. kerületi választókörzetben.
További lényeges fő kérdést jelent, hogy Amerikában nincs egységes választási rendszer vagy akár csak választói névjegyzék. Mindenkinek magának kell gondoskodnia róla, hogy a listára kerüljön, maga a voksolás pedig technikailag is eltérő módon történik, nem is feltétlenül egyszerre. – Vizsgáljuk az előzetes szavazás vagy az internetes voksolás hatását: nem biztos, hogy ez a rendszer a megbízhatóságot és az elszámoltathatóságot szolgálja – így Haraszti.
Az itteni bonyolult rendszer egyes visszásságaira az amerikai sajtó is felhívja a figyelmet. A The New York Times Lerótták a tartozásukat címmel a minap szerkesztőségi cikkben ítélte például el, hogy az egyes szövetségi államok „igazságtalan és elavult” törvényei nyomán több mint ötmillió börtönviselt amerikait rekeszthetnek ki a szavazásból.
