Barack Obama amerikai és Xi Jinping kínai elnök a kaliforniai csúcstalálkozón közösen szólította fel Phenjant, hogy váljon meg nukleáris fegyvereitől, ami elemzők szerint áttörésként értékelhető a kétoldalú kapcsolatok történetében. A két vezető egyúttal párbeszédet folytatott a kibernetikai biztonság terén meglévő feszültségekről, amelyek döntőek lehetnek a kétoldalú viszony jövője szempontjából.

U.S. President Barack Obama and Chinese President Xi Jinping walk the grounds at The Annenberg Retreat at Sunnylands in Rancho Mirage, California June 8, 2013. The two-day talks at a desert retreat near Palm Springs, California, was meant to be an opportunity for Obama and Xi to get to know each other, Chinese and U.S. officials have said, and to inject some warmth into often chilly relations while setting the stage for better cooperation. REUTERS/Kevin Lamarque (UNITED STATES - Tags: POLITICS)

A találkozó témáiról Tom Donilon, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója számolt be szombaton, Obama és Xi kétnapos csúcstalálkozóját követően. A két elnök összesen mintegy 8 órát töltött együtt a hangsúlyozottan ismerkedésnek szánt, kötetlen eszmecsere alkalmából, a Palms Springs közelében található, 80 hektáros Sunnyland magánbirtokon.

Donilon szerint az elnökök abban állapodtak meg, hogy Észak-Koreának atomfegyver nélküli országgá kell válnia, hogy sem az Egyesült Államok, sem Kína nem fogadja el Észak-Koreát nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalomként, és hogy az atomfegyver-mentesítés érdekében közösen fogunk dolgozni az együttműködés és a párbeszéd elmélyítésén. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó méltatta a kérdésben a két ország között kialakult összhangot.

Az egyetértést hangsúlyozta Yang Jiechi államtanácsos, a kínai elnök külpolitikai főtanácsadója is, aki külön tartott sajtótájékoztatót. Jang elmondta: Xi a csúcson kijelentette, hogy Kína és az Egyesült Államok álláspontjuk és céljaik tekintetében azonosak az észak-koreai nukleáris kérdésben.

A tanácskozáson Obama szembesítette kínai vendégét azokkal a problémákkal, amelyeket az informatikai behatolások és a szellemi tulajdon terén elkövetett lopások jelentenek az Egyesült Államok számára. Kijelentette: Washingtonnak nincs kétsége afelől, hogy ezek a támadások Kínából érkeznek, és ismertette az állítását alátámasztandó részletes bizonyítékokat is. A házigazda arra kérte Xit, hogy ismerje el és vizsgáltassa ki a problémát, valamint felhívta a figyelmét arra is, hogy az ilyen típusú tevékenység nem egyeztethető össze a két ország viszonyával. Obama felhívta a figyelmet, hogy az amerikai tulajdon közvetlen lopása „nagyon nehéz problémát” okozhat a gazdasági kapcsolatokban, és akadálya lesz annak, hogy a kapcsolatok elérjék a bennük rejlő teljes potenciált.

 A kaliforniai csúcson a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alapvetően a kibernetikai biztonság szempontjából kerültek terítékre. Donilon hangsúlyozta, hogy ez a kérdés a kétoldalú viszony középpontjába került, és a kapcsolatok „jövőjének a kulcsa”. Yang beszámolója szerint Xi kijelentette, hogy ellenzi az informatikai eszközökkel elkövetett kémkedés minden formáját, és nem vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen indított támadások miatt. „Nem lenne szabad, hogy a kibernetikai biztonság ügye a kölcsönös gyanakvás és a két ország közötti súrlódások kiváltó oka legyen. Annak inkább az együttműködésünk sikeres területének kellene lennie" - hangoztatta a kínai tisztségviselő.

Az elmérgesedő kínai-japán szigetvitával kapcsolatban Obama azt hangsúlyozta, hogy „a feleknek az eszkaláció helyett a de-eszkalációra kellene törekedniük, és a diplomáciai csatornákon keresztül, nem pedig a Kelet-kínai-tengeren végrehajtott akciók révén kellene párbeszédre törekedniük". Esett szó a kétoldalú katonai kapcsolatokról is.

 Az emberi jogok ügyében az amerikai elnök munkatársai a csúcsot megelőzően azt ígérték, hogy Obama fel fogja vetni azokat, de Donilon nem bocsátkozott részletekbe. A találkozón elfogadott nyilatkozatban Obama és Xi – a környezetet a világon leginkább szennyező két ország elnöke - megállapodott abban, hogy országaik közösen lépnek fel a klímaváltozás és a fluorozott szénhidrogéngázok (HFC) kibocsátása ellen. A dokumentum rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Kína először fog egymással és más országokkal együttműködni, hogy a montreali jegyzőkönyv által biztosított szaktudás és intézmények igénybe vételével csökkentsék a hűtőberendezéseknél alkalmazott HFC, más néven szuper-üvegházgázok gyártását és felhasználását. Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyv az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, amely az ózonrétegre káros, "kemény freonok" (CFC) kibocsátásának korlátozására jött létre.