"Hóman Bálint támogatta a zsidóellenes törvényeket, szimpatizált a nácikkal és miniszter volt az antiszemita Horthy-rezsimben" - mondta Abraham H. Foxman, az ADL amerikai igazgatója. "Nagyon rossz üzenetet közvetítene a magyar társadalomnak, ha szobrot emelnének a tiszteletére".

"Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezett híve a zéró toleranciának az antiszemitizmust illetően, ez egy tökéletes alkalom, hogy ezt alkalmazza is" - monda a szervezet elnöki tisztségét 1987 óta betöltő Foxman. "Fel sem kéne merülnie, hogy egy ilyen borzalmas múlttal rendelkező személy szobrot kaphasson Magyarországon." 

Az ügy előzménye, hogy Székesfehérvár közgyűlése júniusban - az ellenzék heves tiltakozásától kísérve - támogatta a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány kérését, hogy Hóman Bálint szobrát állítsák fel a Bartók Béla téren.

Az ADL legutóbbi, világszerte végzett, az antiszemita nézeteket vizsgáló kutatása szerint tízből négy magyar egyetért a vizsgálatban szereplő antiszemita sztereotípiákkal. Az eredmény nem változott a tavalyi felméréshez képest. A kérdőív nyomán az is kiderült, négyből egy magyar úgy gondolja, hogy a holokausztban elhunyt zsidók számát jelentősen eltúlozzák.

Az 1913-ban alapított ADL saját megfogalmazása szerint "harcol az antiszemitizmus és a bigottság minden formája ellen. Megvédi a demokratikus értékeket és az emberi jogokat." Tevékenysége kiterjed a tájékoztatásra, oktatásra és érdekképviseletre.

Hóman Bálint (1885-1951) 1922-től az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1923-tól a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 1932. október 2-ától 1938. május 13-áig a Gömbös- és Darányi-kormányban, majd 1939. február 16-ától 1942. július 3-áig a Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormányban volt vallás-és közoktatásügyi miniszter. Tárca nélküli miniszter az Imrédy-kormányban. 1941. június 26-án megszavazta a Szovjetunió elleni hadba lépést, ez a háború utáni büntetőperének egyik vádpontja lett. 

A zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában is részt vett. A zsidóság asszimilációját nem tartotta lehetségesnek, mivel véleménye szerint „a kereszténység eszméivel szembehelyezkedő szellemiségük" valamint „felforgató mozgalmakban és romboló eszmeáramlatok terjesztésében vitt vezető szerepük" azt megakadályozza.

1946-ban a Népbíróság mint háborús bűnöst életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. Büntetését a váci fegyházban töltötte. 1951. június 2-án hunyt el. 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűntett vádja alól.