Amerika választ 2012: a gazdaságra összpontosít Romney
A négy évvel ezelőtti, John McCaint elnökjelöltté választó hasonló fórumukkal összevetve a beszédekben jóval gyakrabban szerepeltek most a „munkahelyek”, „munkanélküliség”, „gazdaság”, „üzlet/vállalkozás”, „amerikai álom” kifejezések. 2008-hoz képest elenyészően kevesen hivatkoztak ugyanakkor a következőkre: „háború”, „Irak”, „energia”, „olaj”. Négy évvel ezelőtt, mintegy két héttel a pénzügyi válság talán legjelentősebbnek tartott epizódja, a Lehman Brothers bankház összeomlása előtt a jelenleginek mintegy kétharmadán, 6,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, miközben az Egyesült Államok nyakig merült el azóta jobbára lecsengett-feladott háborúiban, az irakiban és az afganisztániban. Ma a legtöbb amerikait az érdekli: hogyan állhat talpra a gazdaság, megmaradnak, illetve gyarapodnak-e a munkahelyek, megállítható-e a lejtmenet, visszakapaszkodnak-e az ingatlanárak az egykori mesés, igaz, túlárazott értékek közelébe?
Ben Bernanke, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve - egyébként szintén republikánus - elnöke Wyomingban, a Fed szokásos nyárvégi informális tanácskozásán sötét képet festett a gazdasági növekedés lehetőségeiről, s - legalábbis egyelőre - nem ígért újabb körben „mennyiségi lazítást” (gyakorlatilag kötvényfelvásárlást). Romney eközben Floridában arról győzködte a tévéképernyők elé ült amerikaiak tízmillióit: igen, van receptje rá, hogy Amerika újra elnyerje méltó helyét a világban, s mint állította, „az elnökkel ellentétben” terve van tizenkétmillió álláshely létrehozására is. - Hogy biztosítsuk minden vállalkozónak és minden állásteremtőnek, hogy nem válnak köddé a befektetéseik, mint Görögországban, lefaragjuk a deficitet, s a kiegyensúlyozott költségvetés pályájára állítjuk Amerikát - hangoztatta beszédében Romney, aki magyar idő szerint pénteken kora reggel fogadta el párttársainak jelölését a november 6-i elnökválasztásra. Massaschusetts, az USA egyik legliberálisabb államának volt kormányzója kritikusan beszélt Barack Obama elnöki éveiről, s azért tartja magát képzettebbnek, rátermettebbnek a gazdaság talpra állítására, mert - ellentétben a Fehér Ház lakójával - jelentős cégvezetői tapasztalata is van. - A vállalkozás, amelyet tíz emberrel kezdtünk el, nagy amerikai sikertörténetté nőtte ki magát - mondta Romney a korábban általa irányított, ma több mint százezer főt alkalmazó magánbefektetőcégről, a Bain Capitalről. - És hadd tegyem ezt nagyon világossá: ellentétben Obama elnökkel, nem emelem a középosztály adóját - mondta nézők millióinak, amit a legjobban akartak hallani.
Érdemes ugyanakkor Romney beszédét az AP hírügynökség „sorvezetőjével” együtt olvasni: az amerikai választási kampányok rutinszerűen alkalmazott, és sokszor nagyot odavágó fegyvere a „fact-checking”, azaz a jelölti megnyilatkozások szembesítése a tényekkel. E szerint például Romney eddigi kampánymegnyilatkozásaiból egyáltalán nem világos, hogyan is tudná - mint ígérte, 2020-ra - teljesen egyensúlyba hozni az USA költségvetését. Mint ahogyan csak részben igaz, hogy Obama növelte a középosztály adóterhét; sokkal több családét csökkentette.
Üres szék Obamának
A konvención Romney mellett olyan republikánus „nagyágyúk” is felsorakoztak és felszólaltak, mint Condoleezza Rice volt külügyminiszter, vagy Bill Clinton egykori elnök képviselőházi-ellenzéki pandantja, Newt Gingrich. A csütörtök este meglepetésembere viszont a veterán színész, Clint Eastwood volt, aki képletesen egy üres széket helyezett ki Obamának, majd azzal társalgott. A „gag” óriási forgalmat és kommentözönt generált az interneten, így a Twitter mikroblogon is.
Mint arra számítani lehetett, a külpolitikai kérdések - különösen a két nagy háború lecsengésével - ezúttal is háttérbe szorultak. Romney szerint például Obama „a busz alá lökte Izraelt”. - Szét kell választani a kampányt és a valóságot. Külpolitikai stratégiájában Mitt Romney nagyon erősen érdekérvényesítő Amerikát, így például (mégoly költséges) flottaépítési programot ígér. Fellépne az emberi jogok terén elmarasztalhatóan teljesítő államokkal, így Oroszországgal szemben, illetve szorosabb szövetséget Európával, benne a hazánkat magába foglaló Közép-Európával. Másfelől azonban valójában nem várhatóak túlságosan nagy változások az esetleges győzelme esetén - mondta lapunknak Balogh István Amerika-kutató, a Magyar Külügyi Intézet tudományos segédmunkatársa. Hozzátette: „nagyon kérdéses, mennyiben lehet más napirend szerint kezelni bizonyos kérdéseket”. - Érthető persze, hogy valami mást, alternatívát kell a kampányhelyzetben láttatni - állítja az elemző, aki szerint egy esetleges izraeli-iráni fegyveres konfliktusnak (amit ugyanakkor most nem tart valószínűnek) „nagyon komoly belpolitikai következményei lehetnek Amerikában is.”
