Fajjád 2007, a Hamász gázai hatalomátvétele óta kormányzott a vele szemben egyre ellenségesebb környezetben. Többször is felajánlotta a lemondását Abbasznak, ám az elnök ezt rendre visszautasította; hírügynökségi jelentések szerint ezúttal is napokig várt a döntés meghozatala előtt.

Mint a BBC írja, Fajjád lemondása meghiúsíthatja a palesztin–izraeli béketárgyalások újraindítására irányuló amerikai törekvéseket. John Kerry külügyminiszter több alkalommal is próbálta kibékíteni a két palesztin politikust, most állítólag telefonon kérte Abbasztól a lemondás elutasítását. Fajjád felmondólevele állítólag hetek óta készen állt, csak az Obama-látogatásra való tekintettel halogatta a benyújtását. Az Iszrael Hajom című izraeli napilap szerint Abbasz titkárságán nagyon dühösek voltak a nemzetközi nyomás miatt, amelyet a belügyekbe való beavatkozásnak tekintettek.

Abbasz pártja, a Fatah és Fajjád kapcsolatát két nézeteltérés mérgezte az utóbbi időkben: a gazdaságpolitika és a Hamásszal való egyezkedés. Az Amerikában tanult, előzőleg a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) dolgozó Fajjád átláthatóságot, a költségvetés hiányának lefaragását és a politikai korrupció csökkentését próbálta elérni. Liberális gazdaságot akart, és élesen bírálta a Fatahra jellemző nepotizmust. Eltért Abbasz és Fajjád véleménye a nemzeti egység kérdésében is: Fajjád elutasítja az iszlamista radikálisokat, ezért a személye régóta szálka a Hamász szemében.

Abbasznak ugyanakkor nem lesz könnyű dolga, ha a nemzetközi színtéren is hasonlóan hiteles utódot akar találni. A várakozások szerint napokon belül megnevezheti az új miniszterelnököt.