Amerika rosszkor fordul másfelé
Amerika rosszkor fordul másfelé, a Csendes- óceán térsége felé, mert Európa gazdasági bajokkal küszködik, nagyok a költségvetési hiányok, gond van az eurózónán belül és csökkennek a védelmi kiadások – jelezte pénteki beszédében a pozsonyi nemzetközi biztonsági tanácskozás, a GLOBSEC 2012 házigazdája, Iván Gasparovic szlovák elnök. Európa keresi helyét a megváltozott körülmények között és nem hagyhatja figyelmen kívül Oroszországot. Európa nem létezhet az orosz nyersanyag és energia források nélkül – mondta a politikus. Gyorsan csatlakozott hozzá Danilo Türk szlovén elnök is, aki az EU tennivalóit taglalva első helyen az oroszokkal való kapcsolattartást, a rakétapajzsról való tárgyalások folytatását említette. A felszólításokra nem maradt el a válasz sem: Alexander Vershbow a NATO főtitkár-helyettese, volt moszkvai nagykövet egyetértett az Oroszországgal való párbeszéd fenntartásában, de az árnyaltabb amerikai érdekeket jelezve hangsúlyozta a volt szovjet tagköztársasagokkal való erős és dinamikus kapcsolattartást.
Hogy ebből még komoly problémák fakadhatnak az következő években, azt lapunknak adott interjújában a pozsonyi tanácskozás egyetlen orosz részvevője, a befolyásos moszkvai Kül- és Védelempolitikai Tanács kutatási igazgatóhelyettese, Dmitrij Szuszlov is jelezte. Mint mondta, Vlagyimir Putyin elnök két fő külpolitikai-biztonsági célja Oroszország nemzetközi tekintélyének, az USA-hoz mérhető nukleáris képességeinek helyreállítása, a másik pedig az, hogy a volt szovjet tagállamokra – Kazahsztánra, Fehéroroszországra és Ukrajnára – támaszkodó érdekközösséget állítson vissza.
De hogyan boldogul ilyen nemzetközi környezetben Európa, illetve a kisebb NATO- és EU-tagországok? A védelmi költségvetés drasztikus csökkenése megköveteli az együttműködést, az erőforrások ésszerű, közös használatát az „intelligens védelem" jegyében. Mintha egyenesen a kisebb kelet-közép-európai NATO-országoknak címezte volna, Vershbow figyelmeztetett, hogy az intelligens védelem, az erőforrások közös felhasználása sértheti a nemzeti szuverenitást. Erről tárgyalni kell, bármilyen érzékeny téma is ez – tette hozzá. A V4 külön munkacsoportot állított fel az együttműködés kimunkálására, amelynek tagja a Demokratikus Átalakulásért Intézet elnöke, Gyarmati István nagykövet is. Az együttműködés kölcsönösen előnyös példájaként többször említették – így Ivo Daalder, a brüsszeli amerikai NATO-képviselet vezetője is – a pápai Nehéz Légiszállítási Ezredet. A magyarországi 12 államot összefogó szervezet nemcsak régiónk, hanem az egész NATO egyik sikertörténetének számít.
Tárgyalni az iszlamistákkal?
Több demokrácia, kevesebb élelmiszer – ahogy a GLOBSEC-en egyetlen izraeli résztvevője, Oded Eran sommás véleménye is jelezte, a GLOBSEC pénteki napjának legszenvedélyesebb eleme vitán felül az arab tavaszról tartott panelbeszélgetés volt. Eran arra hívta fel a figyelmet, hogy a felkeléssorozat olyan világi rezsimeket sodort el, amelyek párbeszédet folytattak Izraellel. Egyiptomnak több mint egy éve nincs stratégiája, sodródik, a fordulat csak ott 25-30 milliárd dolláros veszteséget okozott, a turizmus egészében halott, a tőke menekül az országból.
Az arab tavaszról folytatott vita során kemény támadások érték Nikolaj Mladenov bolgár külügyminisztert is az opportunistának tartott véleménye miatt, hogy a Közel-Kelet új iszlamista vezetőivel kell kapcsolatot építeni, figyelmen kívül hagyva a liberális-demokratikus erőket, (Egyiptomban ezek az erők a politikai rendszer potom hat százalékát teszik ki, és a többi „tavaszállamban” sincsenek jelen nagyobb arányban). Adolf Hitler példáját említve erre mondta az egyik résztvevő, hogy a választásokon megszerzett többség önmagában nem jelent demokráciát, ha a kisebbség jogait nem tartják tiszteletben.
