„Őszintén: a tagországok nagy része csak a partvonalról figyel, és nem azért, mert nem lennének hajlandóak a részvételre, hanem azért, mert egész egyszerűen nincs meg hozzá a katonai kapacitásuk – fogalmazott Robert Gates, aki a NATO védelmi minisztereinek kétnapos konferenciája után szólalt fel Brüsszelben. A Pentagon július 1-én távozó vezetője ezúttal kerülte a szövetségeseket kötelezően méltató frázisokat: szerinte a Líbia elleni offenzíva , az atlanti szövetség a kollektív katonai eljelentéktelenedés vár a tagországok nagy részének „elégtelen” védelmi kiadásai miatt.

A Líbia elleni, ENSZ-felhatalmazással bíró offenzívában a 28 tagország kevesebb mint fele vesz részt, magukban a légitámadásokban pedig még az egyharmaduk sem. A Líbia elleni NATO-misszió irányítóközpontját napi 300 légi bevetésére alakították ki, amihez képest csak 150-et tud felügyelni a kiáltó szakemberhiány miatt. Ez utóbbit az Egyesült Államoknak kellett pótolnia – idézte fel a védelmi miniszter, megjegyezve, kevés tagország költ pénzt katonai vadászgépekre, hírszerzésre és felderítésre – vagyis olyasmire, ami nélkülözhetetlen a Líbia elleni akciósorozat sikeréhez.

Washington évek óta alig leplezett ingerültséggel veszi tudomásul, hogy hajlandóság vagy lehetőség híján szövetségesei csak ímmel-ámmal támogatják, ha dörög az ég. Itt a világtörténelem legnagyobb hatalmú katonai szövetsége, amely mindössze 11 hete támadja egy meglehetősen szegényen felfegyverzett, gyéren lakott ország, és vannak NATO-tagországok, amelyeknél már fogy a muníció, így újra és újra az Egyesült Államok fellépésére várnak – mondta Gates, aki szerdán egy némileg meglepő húzással külön bírálta Németországot és Lengyelországot, amiért e két kiemelt szövetségese elzárkózik a katonai szerepvállalástól Líbiában. A védelmi miniszterek zártkörű tárgyalásait ismerő források szerint a politikus emellett logisztikai segítségnél többre kérte a NATO második legnagyobb haderejével rendelkező Törökországot, illetve Hollandiát és Spanyolországot. Norvégia és Dánia viszont pontokat szerzett Washingtonnál; bár a két ország csak a vadászgépek 12 százalékát biztosítja az offenzívához, a csapások egyharmadát az ő pilótáik hajtják végre. Ahogy Amerikában felnő az a politikusgeneráció, amelynek világszemléletét már nem a hidegháború alakítja, elfogy a türelem is, amellyel Amerika saját adófizetői pénzén hajlandó szavatolni szövetségesei biztonságát – figyelmeztetett Gates.

Az Egyesült Államok az offenzíva első hulláma után a háttérbe húzódott, Nagy-Britanniának és Franciaországnak adva át a vezérszerepet a líbiai offenzíva irányításában. Nem volt fair – sérelmezte emiatt az európai politikusok egy része Gates kritikáját.

A védelmi miniszter négy és fél év után július 1-én adja át hivatalát Leon Panetta jelenlegi CIA-igazgatónak; 1991-től 1993-ig ő maga is állt a Központi Hírszerző Ügynökség élén.