Amerika asztalhoz ült a tálibokkal

Tárgyalások kezdődtek afgán lázadók és amerikai tisztségviselők között Katarban, az egyeztetések középpontjában bizalomépítő intézkedések állnak. Siet Kabul is: Hamid Karzai afgán elnök, akinek adminisztrációját a tálibok mindeddig nem ismerték el, már közvetlenül a békéről egyeztet.

Tárgyalások kezdődtek afgán lázadók és amerikai tisztségviselők között Katarban, az egyeztetések középpontjában bizalomépítő intézkedések állnak – írta korábbi tálib tisztségviselőkre hivatkozva a New York Times amerikai napilap.

A lapnak nyilatkozó források szerint a tálibok – akik nem nyilvánosan kijelentették, hogy béketárgyalásokat fognak folytatni az afganisztáni háború lezárásáról – felgyorsították az előzetes tárgyalásokat, és négy-nyolc fős delegációjuk utazott Pakisztánból Katarba. A fő téma a fogolycsere lehet: Washington szeretné elérni, hogy a tálibok átadjanak három, a fogságukban lévő amerikai túszt, aminek a fejében a tálibok azt várják, hogy Guantánamóról öt tekintélyes tálib személyiséget engedjenek el. Napirendre tűzték továbbá, hogy a NATO vonja vissza az „elfogandó élve vagy halva" parancsot néhány tálib felkelő ellen. A Dohába érkező tálib tisztségviselők között van Mohamed Stanakzai volt külügyminiszter-helyettes, Tajeb Agha, a tálib fővezér, Mohamed Omar molla egyik közeli tanácsadója, és az 1996 és 2001 között hatalmon lévő afgán kormány több tagja, beleértve Arsala Rahmáni volt felsőoktatási minisztert is.

Katarban a táliboknak nemsokára egyébként képviseleti irodájuk nyílik. Afganisztánban van, aki attól tart, hogy ezt az irodát a tálibok propagandára, toborzásra és időhúzásra fogják használni az ISAF-erők 2014-es kivonulása előtt.

A tárgyalások végül Pakisztán hallgatólagos jóváhagyásával kezdődtek meg, jóllehet Iszlámábád korábban megakadályozta, hogy a felkelők egyeztetést kezdjenek az amerikaiakkal. Az afganisztáni kormány – amely kezdetben dühösen reagált arra, hogy kihagyták a folyamatból – elvben elfogadta a párbeszédet, de közvetlenül nem vesz részt a történelmi egyeztetésen.

Kabulban szombaton meginterjúvolt korábbi tálib tisztségviselők óvakodtak attól, hogy a megbeszélést béketárgyalásnak minősítsék. Mulavi Kalamuddin, a korábbi tálib kormány minisztere úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem zajlanak béketárgyalások, mindössze guantánamói tálib foglyok szabadon bocsátásáról van szó. Kalamuddin elmondta: céljuk a párbeszéd elmélyítése, hogy a jövőbeli tárgyalásokra a bizalom légkörében kerülhessen majd sor.

Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csak annyit árult a tárgyalásokról, hogy Marc Grossman, az Obama-kormány afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja folytatott megbeszéléseket Afganisztánról múlt heti katari látogatása során.

Grossman egy múlt heti kabuli sajtókonferencián kijelentette: csak akkor kezdődhetnek meg a valódi béketárgyalások, ha a tálibok lemondtak a nemzetközi terrorizmusról, és beleegyeztek a fegyveres konfliktusnak véget vető békefolyamat támogatásába.

Ezzel párhuzamosan Szaúd-Arábiában tárgyalni készül a tálibokkal Hamid Karzai afgán elnök is – értesült a BBC. Ezekre a megbeszélésekre egyébként még azelőtt kerülhet sor, hogy hivatalosan megnyílik a tálibok katari irodája. Ha lesz valami az elképzelésekből, a tárgyalások áttörést jelentenek majd a 2001-ben elűzött szélsőséges rezsim és a jelenlegi hatalom viszonyában, a tálibok ugyanis eddig minden közeledési kísérletet elutasítottak a kabuli kormány részéről, és el sem ismerik a Karzai-adminisztrációt.

Tálibok fegyverletétele egy amnesztiaprogram keretében 2009-ben az afganisztáni Herát tartományban. Óvatos közeledés
Egykori tálibok láthatók, amint beszolgáltatják fegyvereiket az afganisztáni Herát tartománybeli Herát városban az afgán kormány által az az iszlám milicisták számára meghirdetett amnesztiaprogram keretében.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.