Amerika a teljes kivonulással fenyeget
Olyan ez, mint amikor két autó száguld egymással szembe, és az a játék lényege, ki rántja el a kormányt hamarabb – véli Stephen Biddle a helyzetről, amely Hamid Karzai afgán elnök és az Egyesült Államok között alakult ki. A Georgetown Egyetem professzora a New York Times-nak úgy nyilatkozott, egyik fél sem akarja totálkárosra törni magát, de hajlandó kockáztatni, azért, amit akar, még ha az sérülésekkel is jár.
Múlt héten címlapokra került a hír: az amerikai és az afgán kormány megállapodott az USA 2014 utáni afganisztáni katonai jelenlétének kereteiről. Eszerint 8-12 ezer kiképző, támogató egység maradna az országban, valamint terrorelhárítók. Megszűnnének a rajtaütések is a falvakban (ezek során terroristákat kerestek), és fontos kitétel, hogy amerikai katonákat nem lehetne felelősségre vonni afgán bíróságok előtt.
Ám Karzai annak ellenére sem hajlandó most aláírni a szerződést, hogy a törzsi vezetőkből álló tanács, a loja dzsirga is ezt ajánlotta négynapos tanácskozás után. Karzai szerint elég jövő áprilisban az elnökválasztás után aláírni a szerződést. (A m,egméretésen ő maga már nem indulhat.)
Feszült tárgyalás és fenyegetőzés Kabulban
Erre válaszul Susan E. Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szombaton Kabulba utazott, ahol hétfő este személyesen fenyegette meg Karzait azzal, hogy az USA teljesen kivonul a közép-ázsiai országból, ha nem írják alá a szerződést azonnal.
Sajtójelentések szerint két órán át tárgyaltak, és Karzai annyit ígért, „valamikor” aláírja a szerződést. Arról, hogy mikor, nem mondott semmit. Sőt, kemény új feltétleket is támasztott: most már azt is követeli, hogy az USA engedje szabadon az összes, a guantanamói táborban őrzött foglyot. A hétfői munkavacsorán a NYT szerint jelen volt az amerikai nagykövet, James B. Cunningham is, aki Karzainak erre azt választolta, a guantanamói foglyok elengedését amerikai törvények szabályozzák, ennek az USA és Afganisztán megállapodásának semmi köze nincs.
A diplomatikus hangnem egyedül ekkor tört meg, Karzai állítólag nagyon dühös lett, szóvivője szerint „heves" választ adott, hansúlyozva, hogy a loja dzsirga javaslatait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A közel háromezer fős testület majdnem mind az 50 bizottsága azt javasolta egyébként Karzainak, hogy írja alá a szerződést. A számtalan különböző javaslat között olyan is szerepel például, amely megtiltaná az amerikai katonáknak a keresztény istentiszteletek tartását.
Kinek van több vesztenivalója?
Elemzők szerint Karzai az, aki többet kockáztat, hiszen amerikai kiképzők és tanácsadók nélkül darabokra hullhatnak az afgán biztonsági erők, ami káoszhoz vagy a tálibok előretöréséhez vezethet. Az amerikaiak teljes távozásával többmilliárd dollárnyi nemzetközi segélyt is kockáztat.
Karzai makacsságát már politikai mentora is kritizálta. A loja dzsirga vezetője, a 89 éves Szibgatullah Mudzsaddedi közölte, hogy az elnöknek az év végéig alá kellene írnia a szerződést. „Sajnos Karzai nem az ország érdekeit nézte, hanem saját személyes nézeteit, téves elképzeléseit próbálja ránk erőltetni" mondta pártfogoltjáról. „Az, hogy elnök lett, beképzeltté tette” – mondta Mudzsaddedi, aki egyébként korábban jelezte, minden politikai tisztségéről
A NYT hangsúlyozza: az amerikaiaknak is van vesztenivalójuk. Ha teljesen kivonulnak, elveszítik afganisztáni bázisaiakat, amelyek a terrorellenes műveletek kiindulópontjai a térségben.
Ahmad Behzad afgán parlamenti képviselő szerint az amerikaiak teljes kivonulása az elmúlt 12 év minden eredményét semmissé tenné. De szerinte ez nem fog megtörténni, mivel az amerikaiak is tudják, hogy ez nem az érdekük. A közhangulat pedig Karzai ellen fordulna, az emberek szerinte az utcára vonulnának és úgy követelenék a megállapodás aláírását.
