Aludni sem lehet a japán képviselőjelöltektől

A japán választási kampányok során mindennapos, hogy a ház előtt elhaladó bérautó hangosbemondójából megszólaló politikus ébreszt. Velem együtt sokan örülnek, hogy a szigetországban idén is csak tizenkét napig tart majd az augusztus végi alsóházi választásokat megelőző politikai propaganda, amely sokkal inkább a múlt század ötvenes éveit, mintsem a huszonegyedik századot idézi fel az emberben.

Annak ellenére, hogy Japán az internethasználat és sávszélesség tekintetében a világelsők között van, az online kampányolást tiltja az ötvenkilenc éves választási törvény. Ezt a jogértelmezők az elmúlt hetekben még megfejelték azzal, hogy kimondták: a júniusi iráni választás alatt és az azt követő megmozdulások során nemzetközi politikai karriert befutott Twitter mikroblog-üzenőfalat sem lehet kampánycélokra felhasználni Japánban.

A tiltás okát a választási törvény szellemében kell keresni, amely a végletekig próbálja szabályozni a kampányolás körülményeit, hogy minden jelölt – kevés és sok pénzből gazdálkodó – egyforma esélyekkel indulhasson a parlamentbe vezető voksokért. A törvény kontrollálja a felhasználható vizuális és szöveges eszközök mennyiségét, az internet és a Twitter azonban korlátlan lehetőséghez juttatná a kampányolókat, ezért nem megengedett.

A jogszabály előírja a közterületen kiragasztható plakátok szabványméretét, sőt azt is megszabja, hogy egy jelölt hova és mennyit rakhat ki. A pártok igen kevés, államilag finanszírozott reklámidőt kapnak a tévében, a hangosbemondót – és gyakran a fehér kesztyűben integető jelöltet – hordozó autó bérletét is előre meghatározott keretből, állami pénzből kell fedezni.

A szigetországban egyébként az emberek hetven százaléka használja rendszeresen az internetet, a Nikkei Simbun gazdasági napilap szerint pedig a Twitter forgalmának egy jelentős része származik a mobilkommunikációban is élen járó Japánból. A világhálón jellemzően egyébként a japán pártok és politikusok képviseltetik magukat, némelyiküknek még blogja is van. A fenti rendelkezés alapján azonban a választást megelőző tizenkét napos kampány során az internetes megjelenést fel kell majd függeszteniük.

Bár az ellenzéki Japán Demokrata Párt többször kezdeményezte, hogy oldják fel az internetre vonatkozó kampánytilalmat, az idősebb szavazótáborral bíró kormánypárt ezidáig elutasította a javaslatokat. Így továbbra is szűk marad a japán politikusok kampányhoz használható eszköztára, és idén augusztusban is a jól bevált eszközöket, a szabványméretű plakátokat és az egyik ellenzője által a kéretlen elektronikus levelekhez hasonlítva, „audioszemétnek” titulált megafonos agitációt használják majd a képviselőjelöltek, nem kis bosszúságot okozva ezzel azoknak, akik reggelente szeret(né)nek sokáig aludni.

A japán törvények a választási plakátok méretét is szabályozzák
A man walks past a Tokyo Metropolitan Assembly election poster outside a polling station in Tokyo in this July 12, 2009 file photo. Japanese elections are getting a new look as candidates turn to consultants for help with slogans and a warmer personal style to win over increasingly influential floating voters ahead of an August national election. To match feature JAPAN-CAMPAIGN/ REUTERS/Yuriko Nakao/Files (JAPAN POLITICS ELECTIONS)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.