Bukovszkij nemcsak politikai gondolkodó, aktív ellenzéki, de neurofiziológus kutató és író is. 1976 óta él Angliában, amikor Zürichben kicserélték Luis Corvalán chilei kommunista vezetőre. Azóta is aktív politikai tevékenységet folytat természettudományos és írói munkája mellett. Jelöltette magát – sikertelenül – Oroszország elnöki tisztére is. Jelenleg az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) tagja. (Az euroszkeptikus párt az EU-ból való brit kilépésért harcol az Európai Parlamentben is.)

A díjátvétel után Bukovszkij méltatta Petőfit, a magyar ’56 példáját, s kifejtette: az lenne számára a boldogság, ha a Szovjetunió összeomlása után megérné az Európai Unió összeomlását is. Az európai fejleményeket – mondta – egy ostoba eszme vezérli. Ezekről is kérdeztük, amikor rövid interjút adott a Népszabadságnak. Bukovszkij emlékeztetett arra, hogy egy könyvecskét is írt korábban az Európai integráció szovjet gyökerei címmel. Számtalan dokumentum tanulmányozásával jutott arra következtetésre, hogy a dolgok hátterében az európai baloldal ún. konvergenciaelmélete áll. E szerint a Nyugat szocialistává válik, miközben a szovjet rendszer némileg megpuhul, s így egy állam jöhet létre. Mihail Gorbacsov ezt elfogadta, ezért fogalmazta meg 1989-ben a „közös Európa-ház” létrehozásának eszméjét. Az egész arról szól, állítja, hogy miként lehet megmenteni a szocializmust.

Korábban nem volt szó közös európai államról, hanem csak közös piacról, amit 1985-re elértek. Az állammá alakulás ezután kezdődött. Mindent szovjet mintára tesznek, a Szovjetunió enyhébb változatát hozzák létre, vélekedett. Az Európai Bizottság alig különbözik a SZKP Politikai Bizottságától, állította. Az Európai Parlamentnek szerinte kevesebb hatalma van, mint a Szovjetunió legfelsőbb tanácsának volt. De nem ez az egyetlen örült gondolat – teszi hozzá Bukovszkij. Ott van még – állítja – a politikai korrektség eszméje, amely eluralta ­Európát és az Egyesült Államokat. Senki nem akarja tisztázni, honnan került ez elő. Ő meglelte a gyökereket, mégpedig Herbert Marcuse műveiben. (Marcuse 1898–1979 között élt német marxista, majd újbaloldali filozófus, a frankfurti iskola tagja, az 1968-as mozgalmak egyik ihletője – a szerk.) A német filozófus – Marxot bírálva – nem a munkásosztályban, hanem a különböző társadalmi kisebbségekben látta a forradalmi erőt, általuk lehet meghaladni a polgári társadalmat. Ezt ki is fejtette egy könyvében, ahol a tolerancia kritikáját fejtegette. Megkérdeztük Bukovszkijt, ezek szerint úgy ­véli-e, hogy az általa bírált jelenségek ­miatt nincs szabadság Európában? Egyre kevesebb! – válaszolta. Már a szólásszabadságot is korlátozzák, s ennek bizonyítéka szerinte, hogy Angliában törvényt hoztak a gyűlöletbeszéd ellen. Nemrég történt, hogy egy 19 éves diák részegen valami rossz Twitter-bejegyzést írt. Ezért két és fél hónapos elzárásra büntették. Pedig ez csak a Twitter-mikroblog volt! Ki olvassa néhány barátján kívül? – kérdezte felháborodva.

Felvetettük, hogy ha ennyire felháborítják a viszonyok az EU-ban, miként látja például az oroszországi állapotokat? Amióta Oroszországban a KGB (az egykori szovjet állambiztonsági és kémszervezet) gyakorolja a hatalmat, egyáltalában nem lehet szabadságról beszélni – állítja. Kik vannak a hatalomban? Második vonalbeli KGB-sek, akik soha nem értették meg, miért omlott össze a Szovjetunió. Ezért legendákat költenek, hogy Gorbacsov vagy Alekszandr Jakovlev (a 80-as évek szovjet reformjai, a pe­resztrojka egykori ideológusa) a CIA ügynökei voltak, s ezért lett vége a rendszernek. – De hiszen mi már a hatvanas években tudtuk, hogy össze fog omlani. Azt nem tudtuk, mikor, de biztosak voltunk benne. Andrej Amalrik már 1969-ben könyvet írt, amelynek a címében felvetette, hogy megéri-e a Szovjetunió az 1984-es évet. (Az ellenzéki író, történész könyvének címe George Orwell 1984 című ellenutópiájára utal.) Milyen jövőképet ajánl? - kérdeztük Bukovszkijt.

Európának azt javasolja, ­mondta, hogy térjen vissza az 1985-ös állapotokhoz. A Közös Piac mindenkinek jó volt. Az áruk, a tőke és az emberek szabad áramlása nagyszerű dolog. De mondjanak le az európai állam felépítéséről! Fel kell bontani szerinte az ez ügyben kötött szerződéseket, és vissza kell térni 1985-höz. Szülőhazája eseté­ben borúsabb a jövőképe, mivel az oroszok annak idején nem fogadták meg, amit javasolt nekik. Bukovszkij még a kilencvenes évtized legelején azt indítványozta, hogy rendezzenek nagy pert, amelyben elítélik az egész szovjet rendszert. Nem az embereket, mert 18 millió apparatcsikot nem lehet bíróság elé állítani, s ezért ott – mondja – nagyon erősen megragadta a hatalmat a KGB. Oroszországban nincs társadalom, nincs közvélemény, állítja. A változások lassúak lesznek, de ez a mostani rezsim akár gyorsan is összeomolhat. Folytatódik az ország szétesése, lehet, hogy területileg is darabokra hullik – vizionálta a Terror Házában Pe­tőfi-díjjal kitüntetett Bukovszkij..

Vlagyimir Bukovszkij