Államfőnek jó, rendőrnek nem
Kettős állampolgárok nem tartozhatnak a szerb rendőrség állományához – közölte a minap a vajdasági Topolyán Ivica Dacic szerb belügyminiszter. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint Dacic álláspontja érthetetlen, ráadásul sérti a szerb alkotmányt is. A Dnevnik című újvidéki napilapnak nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a kettős állampolgárság nem akadálya annak, hogy valaki ügyész, bíró vagy katonatiszt legyen Szerbiában. Példaként említette a Szerb Nemzeti Bank nemrég leköszönt elnökét, a bajai születésű Radovan Jelasicot, aki szintén kettős állampolgárként töltötte be ezt a tisztséget – írta az MTI. Pásztor tudomása szerint jelenleg is több ezer kettős állampolgár (boszniai, horvát vagy montenegrói állampolgársággal rendelkező) dolgozik a Dacic vezette belügyi tárcánál.
Romániában viszont a hatályos alkotmány és törvények nem tiltják a közhivatal-viselést más országok polgárai számára: elvileg akár az államfő is lehet kettős állampolgár. Még a titkosszolgálatnál sem akadály (legalábbis hivatalosan) egy másik állampolgárság. Korábban volt ugyan alkotmányos tiltás, ám ezt a 2003-as módosításnál eltörölték – jelentette bukaresti tudósítónk.
Moldovában más a helyzet. Itt 2008 óta a kettős állampolgárok nem tölthetnek be olyan tisztségeket, amelyek hozzáférést biztosítanak államtitkokhoz. A korlátozás érvényes az államfőre, a kormánytagokra, a járási elnökökre, a bírákra és a választási bizottságok, a számvevőszék, a nemzeti bank és titkosszolgálatok tagjaira. Tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az egyik moldovai képviselő, Alexandru Tanase beadványának, és megállapította: jogellenes arra kötelezni valakit, hogy válasszon a képviselői mandátum és az állampolgárságról való lemondás között.
Bár a balti államok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, két ország élén is állt olyan politikus, aki külföldi állampolgárként kezdte politikai karrierjét. A litván Valdas Adamkus közvetlenül hivatalba lépése előtt mondott le amerikai állampolgárságáról, és így tett a korábban Kanadában élő Vaira Vike-Freiberga is, amikor 1999-ben megszerezte a lett államfői posztot. Még bonyolultabb volt a jelenlegi észt elnök, Toomas Henrik Ilves helyzete, aki Svédországban született, majd amerikai állampolgárságot szerzett, igaz, erről politikai karrierje kezdetén rögtön lemondott. Előmenetelében az nem okozott gondot, hogy negyvenévesen lépett először hazája földjére.
Miközben a legfelsőbb szint közelébe kettős állampolgárként is el lehet jutni, a Baltikumban élő oroszajkúak miatt mégis szigorú az állampolgársági törvény. (Észt-, és Lettországban a lakosság 30, illetve 34 százaléka orosz nemzetiségű.) A nem észt állampolgárok nem vállalhatnak állást a közszférában, tehát még tanárok sem lehetnek, és nem vásárolhatnak ingatlant a határok közelében. Márpedig nem könnyű megszerezni az észt vagy lett papírokat: többek között sikeres nyelvvizsgához kötik. Észtországban a szerzett – tehát nem születéskor kapott – állampolgárság meg is vonható, ha például a hatóság tudomására jut, hogy az illető más állampolgárságra is szert tett.
Szlovákiában fél év alatt huszonöten vesztették el állampolgárságukat amiatt, hogy felvették egy másik ország állampolgárságát. A pozsonyi Pravda szerint a 25 személy többsége német, illetve osztrák állampolgárságot vett fel, egy nő pedig magyart.
Kapjanak gyermeknevelési segélyt, illetve díjat a határon túli magyarok is – ezt javasolja Kiss István, aki az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) képviseli a Magyar Állandó Értekezlet oktatási szakbizottságában.
