Állambiztonsági kérdéssé válhat a székely-roma konfliktus
A roma szervezetek a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó román Legfelső Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordultak ezzel a megkereséssel. A dokumentumot elküldték Traian Basescu államfőhöz, aki a CSAT elnöke, valamint a parlament két házának elnökeihez is. Azt állítják, hogy a Hargita megyei Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant roma-magyar konfliktusok után a magyar lakosság 170 cigányt – köztük nőket és gyerekeket – üldözött el otthonából. A magyar többségű helyi önkormányzatok vezetői többször is cáfolták ezt.
Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon május és június folyamán fajultak tettlegességig a roma és magyar közösség közti konfliktusok. A jogvédők azt szeretnék elérni, hogy a CSAT foglaljon állást, és nyilvánosan ítélje el "az etnikai alapú diszkriminációt". Az elüldözöttek számára a nemzetközi jogrendnek megfelelően menekülttáborok létesítését is kérik, amelyek működtetését ENSZ emberjogi illetékesei szavatolják.
A roma érdekvédelmi szervezetek szerint azért van szükség gyors beavatkozásra, mert szerintük érezhetően nő a feszültség a régióban, és hasonló konfliktusokra kerülhet sor Csíksomlyón, Csíkmadarason, Szentsimonban és Kászonújfaluban is. Az indítvánnyal kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségi tanácsadója a lapnak úgy vélte, hogy a roma jogvédők lépése eltúlzott.