A jelentés - amelyet Soros György magyar származású milliárdos intézete, a Nyílt Társadalom Alapítvány készített az egykori őrizetbe vettek megkérdezésével - rávilágít arra, hogy a Kabultól északra fekvő Bagramban felállított fogdában az őrök a bent tartottaktól rendszeresen megvonták a természetes fényt, nem látták el őket elegendő élelemmel, sőt még azt is megakadályozták, hogy a Vöröskereszt felkeresse őket. A raboknak sokszor még azt sem engedélyezték, hogy egy kis testmozgást végezzenek, továbbá a vallásgyakorlást is megtiltották nekik.

Washington nyíltan soha nem ismerte el a szóban forgó börtön létezését, amely független a szintén Bagramban található, amerikaiak által létrehozott központi büntetés-végrehajtási intézettől, ahol jelenleg 800 rabot tartanak fogva. Washington váltig állítja, hogy ez utóbbi létesítmény és az összes többi afganisztáni börtöne a nemzetközi jog alapelveivel és normáival összhangban működik. A tanulmány írója, Jonathan Horowitz jogi szakértő szerint a probléma abban gyökerezhet, hogy ez a titkos börtön vagy semmibe veszi a szabályokat, vagy pedig túl lazán értelmezi azokat.

Bagram a rabokkal való visszaélés szimbólumává vált, amikor 2002-ben, az afganisztáni háború második évében amerikai katonák halálra vertek két fogva tartottat.