Alkotmányellenes hatáskörbővítést erőltet a román titkosszolgálat
Az utóbbi két jogszabály korábban alkotmánysértőnek bizonyult, a számítógépek és az internetes forgalom megfigyelését célzó jogszabály több alkalommal is 2009 óta, amikor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előállt az első verzióval.
A mostani konzultációsorozatot megelőzően, a márciusi brüsszeli öngyilkos merényletek után Ciolos azt nyilatkozta, hogy az iszlamista szervezetek tagjai román feltöltőkártyákat használtak a merényletek előkészítése során. Később kiderült, hogy a miniszterelnök nem rendelkezett konkrét értesülésekkel, csupán „a titkosszolgálatoktól kapott információkat” közvetítette. Az ügy kapcsán többen megfogalmazták, hogy a SRI a brüsszeli merényletek ürügyén próbálja rávenni a parlamentet a hatásköre kiterjesztésére, egyúttal az állampolgári jogok korlátozására.
Nem véletlen, hogy főleg a kisebb pártok – köztük a romániai magyar kisebbség érdekvédelme, az RMDSZ – a keddi és a szerdai konzultációk után tett nyilatkozataikban nagy hangsúlyt fektettek a titkosszolgálatok ellenőrzésére. Kelemen Hunor szövetségi elnök és Calin Popescu Tariceanu, a liberális-demokraták (ALDE) vezetője is rámutatott: a szolgálatok ellenőrzése többnyire formális, és ezen változtatni kell.