Miután az Európai Parlament kedden 331 igen, 274 nem és 54 tartózkodás mellett elfogadta a magyar alkotmányozásról szóló kritikus hangú határozatát, a magyar szocialista és néppárti képviselőcsoportok közleményeket adtak ki, amelyekben értékelték a helyzetet.

Mint Tabajdi Csaba, a szocialisták delegáció vezetője kifejtette: Orbán újabb vereséget szenvedett Strasbourgban, s a legjobb úton halad a teljes nemzetközi elszigetelődés felé. A szocialista képviselő szerint az EP testület egyértelműen kimondta: az új magyar alaptörvény – amelyet a demokratikus egyeztetések megkerülésével, rohamtempóban fogadtak el - összeegyeztethetetlen az európai értékekkel. Az új magyar alkotmány súlyosan korlátoz bizonyos alapvető jogokat és ideológiai szempontból is elfogult. Tabajdi hozzáteszi: az Orbán kormányt szigorúan bíráló állásfoglalás jól tükrözi a magyar kormányerő teljes nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését. - Az EP állásfoglalása felszólítja az Orbán kormányt, hogy hagyjon fel a demokratikus értékeket mellőző, tekintélyelvű politikájával és tartsa magát az európai demokrácia alapvető írott és íratlan szabályaihoz – fogalmaz a szocialista politikus. A delegáció közleménye e gondolatot azzal egészíti ki, hogy az EP állásfoglalása is rámutat: a jelenlegi kormánykoalíció az új alaptörvény elfogadásával és a kétharmados törvényekkel saját gazdasági és ideológiai elképzeléseit akarja ráerőltetni a teljes magyar társadalomra. Megkérdőjeleződik a zavartalan kormányváltás lehetősége, ezáltal súlyosan sérül a plurális demokrácia alapelve.

Az MSZP európai parlamenti delegációjának értékelése szerint bár az állásfoglalás-tervezetet az EP szocialista, liberális, zöld és baloldali frakciói nyújtották be, de mivel az EP jobboldali többségű, a határozat elfogadásához szükség volt arra is, hogy a Fideszt is tömörítő Európai Néppárt, valamint a konzervatív frakció számos képviselője tartózkodjék a szavazásnál. Orbán Viktor a hétvégén gúnyosan azt állította, hogy az Európai Parlamentben „az izgágáknak adtunk néhány kokit, leesett néhány saller”. Az ő sajnálatos hasonlatával élve ismét "monoklival távozott" Strasbourgból. Ez nem baloldali összeesküvés: a szocialisták szerint a demokratikus európai jobboldal ismét világossá tette, hogy nem tartja a Fideszt a maga körébe tartozónak. Példátlan ugyanis, hogy a soros elnökséget betöltő ország kormányát fél év alatt kétszer is elővegye az Európai Parlament, méghozzá az alapvető európai demokratikus értékek megsértése miatt. A szocialisták hangsúlyozzák: az Orbán-kormány fogja ezt fel súlyos figyelmeztetésnek. A közlemény végül leszögezi: aggasztó, hogy az utóbbi egy évben Magyarország politikailag szinte teljesen elszigetelődött. E nemzetközi elszigetelődés már a közeljövőben konkrét gazdasági következményekkel is járhat. Orbán Viktor Brüsszelben már megbukott. Meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa.

A válasszal a magyar néppártiak sem vártak sokáig. Közleményük címe: Az Európai Parlament baloldala szembemegy a magyar polgárok akaratával - Tabajdi és Göncz a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés eltörlését akarja. A szövegben azt emelik ki a fideszes képviselők, hogy az EP szocialista, liberális, zöld és „kommunista” többsége csúsztatásokat és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmazó politikai indíttatású határozatot fogadott el az új magyar alaptörvényről. A baloldali frakciók, köztük Göncz Kinga és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselők által jegyzett dokumentum nyíltan szembemegy a magyar polgárok akaratával és érdekeivel: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének magyarországi megszüntetésére és a felelős költségvetési és gazdaságpolitika alkotmányos szabályainak fellazítására szólít fel.

A néppártiak úgy vélik, hogy a határozatban számos csúsztatás és súlyos tárgyi tévedés szerepel a magyar alaptörvényről. Ilyen többek között szerintük a család fogalmának és a magzatot megillető védelem értelmezésének kérdése. A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce nyílt megnyilvánulása, hogy a határozat az alaptörvény olyan pontjait is kritizálja - például az Alkotmánybíróság és az ombudsmani-rendszer kérdése - amely alkotmányos intézmények egyes tagállamokban nem léteznek, vagy a magyar szabályozásnál gyengébb hatáskörrel rendelkeznek. A határozat mindezek mellett szembemegy a magyar polgárok egyértelműen kinyilvánított akaratával is. „A nemzeti konzultáció keretében a magyar polgárok óriási többsége foglalt állást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alaptörvénybe foglalása mellett, mely büntetéssel a magyar bíróságok lehetőséget kapnának, hogy a súlyosan erőszakos bűncselekmények elkövetői többé ne jelentsenek veszélyt a magyar társadalom számára” – írják a magyar néppárti törvényhozók.

Felelőtlenségnek tartják, hogy értelmezésük szerint az EP baloldali frakciói a határozattal gyengíteni akarják az alaptörvény gazdasági alkotmányozás kérdésében hozott passzusait, teret engedve a mindenkori kormánynak, hogy egyes kulcsfontosságú költségvetési és gazdasági kérdésekben - mint például az államadósság - lazább keretek között folytathassa gazdaságpolitikáját. Hozzáteszik: „ez Magyarország számára elfogadhatatlan. Az európai baloldal által javasolt görög úttal ellentétben az ország a felelős költségvetési és gazdaságpolitika mellett kötelezte el magát. Magyarország nem engedhet meg magának egy újabb, az országot eladósító és a csőd szélére sodró szocialista ámokfutást. Az ország újbóli eladósodását ezért szigorú kereteket adó alkotmányos szabályokkal és erős jogkörökkel rendelkező Költségvetési Tanács intézményével kell meggátolni”.

Képmutató magatartásként jellemzik a néppártiak, hogy míg az alaptörvénnyel kapcsolatos magyar országgyűlési vitában a szocialisták megtagadták a részvételt, az MSZP EP-delegációja előbb vitát, majd a magyar polgárok akaratával és érdekeivel szembemenő határozatot kezdeményezett. „Az MSZP EP-delegációja ezzel az akciójával ismételten bizonyítja, hogy politikáját nem a magyar polgárok érdekeinek képviselete, hanem - ahogyan azt nyolc éves regnálásuk alatt megszokhattuk - az egyes nemzetközi elvárásoknak való szolgalelkű megfelelési kényszer határozza meg”.