Rágalmazási perekkel fenyegette meg az orosz központi választási bizottság vezetője azokat, akik alaptalanul beszéltek csalásokról a vasárnapi parlamenti választások alatt. Ella Pamfilova az után figyelmeztetett, hogy több helyszínről is jeleztek úgynevezett „körhintát”. Ez olyan szervezett voksolás, amikor lefizetett választópolgárok egy nekik átadott, előre kitöltött szavazólapot dobnak be az urnába, a szavazókörben kapott üreset pedig a kijáratnál pénz fejében továbbítják a megbízóiknak. Az ellenzéki jelöltek egy része a közösségi médiában adott hírt a gyanús esetekről.  

Biztosra ment. Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában szavazott Grigorij Dukor / Reuters

Pamfilova, aki az idén tavasszal került a választási bizottság élére, előzőleg emberi jogi ombudsman volt, ugyanakkor arra is ígéretet tett, hogy minden ügyet kivizsgálnak, és ha kell, akár meg is semmisítik bizonyos körzetek eredményét. Számára ugyanis presztízskérdés, hogy – miután a korábbi oroszországi választások szinte mindegyikét a masszív csalások gyanúja lengte körül – a neve alatt zajló első voksolás manipuláció-, és zavarmentes legyen.

Presztízskérdés a hatalmi pártnak, az Egységes Oroszországnak (JeR) is, hogy megőrizze, sőt, növelje a parlamenti többségét. A VCIOM közvélemény-kutató exit pollja azt mutatja, hogy a JeR 44,5 százalékkal győzött (ez csaknem 5 százalékponttal gyengébb a 2011-es eredményénél), a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette nacionalista-populista Liberális Demokrata Párt a második helyen 15,3 százalékra, a Gennagyij Zjuganov főtitkár által irányított kommunisták négy tizeddel kevesebbre számíthatnak. A parlament összetétele a felmérés szerint nem változik: bejut a dumába a szocialista irányultságú Igazságos Oroszország párt is.

A mutatók szépítésére legfeljebb a részvételi arány növeléséhez van szükség, az érdeklődés ugyanis szembeötlően alacsony volt, főleg a nagyvárosokban. A törvényalkotók minden bizonnyal számítottak erre: a voksolás érvényességét nem kötötték alsó határhoz. Vagyis mindenképpen eredményes lesz, noha este hatkor, két órával az urnák zárása előtt országos szinten a 111,5 millió arra jogosult kevesebb mint negyven százaléka ment el szavazni, Moszkvában pedig 29 százalék (!) alatt maradt ez az arány.

Újdonság az idén, hogy 2003 óta először indulhattak a választásokon egyéni jelöltek, akikről egyetlen forduló dönt. Vagyis a legnagyobb támogatottságú kapja közülük a mandátumot, még ha a rá adott voksok aránya nem is éri el az ötven százalékot. A 450 fős állami duma felét ők, a másik felét pedig a pártlistákról bejutók adják.

Megfigyelők szerint ez a rendszer „mankó” lehet a hatalmi pártnak. Az egyéni választókerületekből ugyanis valószínűleg több képviselője kerül be, mint a listákról, és ezzel a jelenlegi abszolút helyett akár kétharmados többsége is lehet a törvényhozás alsóházában.