Az algériai kormány kedden döntést hozott az országban immár 19 éve érvényben lévő szükségállapot feloldásáról. A döntés akkor lép életbe, mikor a rendelet megjelenik a hivatalos közlönyben. Az algériai APS hírügynökség szerint ez azonnal megtörténik.

A lépésnek nyilván az a célja, hogy az ellenzék egyik legfontosabb követelésének teljesítésével megpróbálják megakadályozni az arab világon végigsöprő tiltakozó hullám megerősödését Algériában. A fővárosban, Algírban már két hete vannak tüntetések, de ezeken eddig csak néhány száz, illetve legfeljebb néhány ezer ember vett részt.

A szükségállapotot 1992 februárjában vezették be az észak-afrikai országban, ezzel küzdve az iszlám radikális erők által indított gerillamozgalom ellen. Az 1991 decemberi algériai parlamenti választásokat ugyanis az iráni típusú muzulmán állam létrehozását ígérő Iszlám Üdvfront (FIS) már az első fordulóban gyakorlatilag megnyerte, de a korabeli algériai vezetés inkább meg sem szervezte a második fordulót, csak hogy megakadályozza az iszlám szervezet hatalomra jutását. A FIS ezt követően felszólította híveit, hogy akár fegyveresen is, de védjék meg győzelmüket: s ezzel egy hosszú időn át tartó, mintegy 200 ezer halálos áldozatot követelő polgárháború kezdődött.

A terrortámadások száma azonban az elmúlt években jelentősen csökkent, s az ellenzék úgy véli, hogy a szükségállapot rendelkezései immár inkább csak a politikai szabadságjogok korlátozását szolgálják.

Püspök László algíri magyar nagykövet az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatában úgy vélte, hogy a kormányzat szempontjából valószínűleg eddig kényelmes volt megtartani a szükségállapotot, mert sok mindennek a kezelését leegyszerűsítette. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy még nem szűntek meg teljesen a terrorakciók: az algériai rendszernek igen nagy erőkkel azt sikerült elérnie, hogy a nagyvárosokban - erős rendőri jelenléttel - szavatolja a   biztonságot, s a szélsőséges erőket Algéria déli részébe szorították vissza. Püspök közölt egy becslést, amely diplomáciai körökből származik: eszerint egész Algériában havonta 3-4 olyan ügy van, amit terroristának vagy terroristagyanús támadásnak lehet minősíteni.