Soza azt állítja, hogy az egész ügyet a kormányzathoz tartozó emberek, így az alelnök testvére irányította. Szerinte a szálak Raúl García Linerának, Álvaro García Linera alelnök testvérének a kezében futottak össze, ő a felelős azért, hogy az egész ügyet manipulálták a Santa Cruz tartomány autonomista, szeparatista vezetői ellen, illetve zsarolási pénzeket szedtek be.

A Rózsa-ügy azóta került újra a bolíviai sajtó előterébe, hogy Soza – aki 2009. április 16-a óta vezette hivatalosan a nyomozást, illetve képviselte az úgynevezett terrorizmusperben a vádat – váratlanul Brazíliába szökött. A márciusi lelépése annyiban azért nem volt teljesen váratlan, hogy két-három vádlott is előállt a váddal, miszerint Soza és belügyminisztérium néhány más munkatársa pénzt kért a perben való kedvező elbírálásért, így például a vizsgálat iőszakában a börtön helyett a házi őrizet elrendeléséért.

Soza néhány napja Brazíliában az ANF bolíviai hírügynökség és a Pagina Siete hetilap tudósítójának elismerte, hogy autentikus az a brazíliai menekültkérelmét indokló levél, amelyben Raúl García Linerát és a belügymnisztérium két volt munkatársát, Luis Clavijot, illetve az időközben elhunyt Carlos Núñez del Pradót vádolja a Santa Cruz-i Las Americas hotelben végrehajtott kommandós akció eltervezéséért és elrendeléséért, Az akcióban Rózsa Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és az ír Martin Dwyert likvidálták. A levélben Soza az említett három személyre hárította a felelőséget, azt állítva, hogy a nyomozás során tanúkat fizettek le, zsaroltak meg gyanúsítottakat és családjaikat, Santa Cruz-i vezetőket pedig bizonyíték nélkül vádoltak meg.

Mint az El Dia Santa Cruz-i lap szombaton beszámolt, Soza az április 25-i dátumot viselő, a brazil bevándorlási hatóság előtt tett irásbeli nyilatkozatában azt állította, hogy a 2009. április 16-i kommandós akciót a Las Americas szállodában valójában 48 órával hamarabb La Pazban elpróbálták a kommandósok, tehát még azt megelőzően, hogy a Rózsa-féle csoportnak tulajdonított egyetlen terrorakcióra (a Julio Terrazas püspök kertjében történt bombarobbantásra) sor került volna. Sajátos módon Rózsáék ugyanezen a napon cserélt szállodát, az Asturias hotelből átköltöztek a Las Americasba. Ráadásul – legalábbis Soza nyilatkozata szerint – ugyanekkor hagyta el Bolíviát a Santa Cruz-i atonómia néhány vezető hangadója, Luis Orlando Justiniano, Humberto Costas, aki a tartomány kormányzójának testvére, továbbá Hugo Achá, Alejandro Melgar és Juan Carlos Velarde. Ez csak úgy történhetett, hogy valamiféle titkos megállapodás, alkú volt a belügyesek és az említett autonomisták között, akik így elkerülték aztán a vizsgálati fogságot.

A Las Americas szállodában viszont már várták a belügyesek „a külföldi terroistákat", a hotel vendégkönyve szerint az említett Clavijo ott töltötte az április 15-i éjszakát. Annak idején a Santa Cruz-i lapokban voltak hírek arról is, hogy négy venezuelai katona is lakott a hotelben. Ennek kapcsán Soza azt most nyilatkozta, hogy ezt ő csak a vendégkönyvben látta. Azt nem tudja, hogy részt vettek-e a külföldiek elleni akcióban, hiszen nem volt ott, őt ügyészként csak utóbb értesítették, amikor az akció már megtörtént. Amikor a belügynél illetve a rendőrségnél kérelmezte a venezuelaiak kihallgatását, ezt azzal utasították el, hogy diplomáciai mentességet élveznek. Soza utólag illegitimnek minősítette az egész akciót, arra hivatkozva, hogy arról előzetesen az ügyészt értesíteni kellett volna, sőt, jelen is kellett volna lennie. Más kérdés, hogy mégis négy és fél éven át vállalta és vitte a pertárgyalást.

Bár Bolívia főügyésze nem zárta ki, hogy Soza Brazíliából elhangzó vádjai miatt Raúl García Linera ellen vizsgálat indul, Evo Morales most a hétvégén azzal vádolt meg néhány lapot – bár egyet sem nevezett meg közülük –, hogy „a szeparatisták, hazaárulók", tehát olyan személyek szócsövévé váltak, akik az Egyesült Államokba menekültek a bolíviai igazságszolgáltatás elől.

A Santa Cruz-i kommandós akciót túlélő Tóásó Előd és a terrorimus per többi 38 vádlottja sorsa szempontjából fontos Soza Brazíliában tett nyilatkozata, az egész tárgyalás ezzel forulatot vehet. Még akkor is, ha Morales első reakciója még márciusban Soza szökésére az volt, hogy ez egy bűnöző beismerő vallomásával egyenértékű. Elizabeth Sandra Gutiérrez bolíviai igazságügyi miniszter a hétvégén gyávának nevezte Sozát, aki külföldön nyilatkozik olyanokat, amit Bolíviában éveken át nem tett meg. Szerinte Soza a szerapartisták oldalára állt, s a kormányzatot vádoló állításaival a terrorizmus pert akarja meggyengíteni.