Egyhangúlag elfogadott döntésében a taláros testület jogosnak ítélte az Albán Szocialista Párt panaszát, amelyet egy évvel azután nyújtottak be, hogy a törvény kétségeket ébresztett a demokrácia normáit és a politikai párbeszédet, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.

Az Európai Unió, az Európa Tanács és az Egyesült Államok bírálta a törvényt. A magas közhivatalokra jelölt személyeket az albán kommunista rendszer megdöntése, az 1990-es évek eleje óta átvilágítják.

"Az alkotmánybíróság a szocialista pártnak az átvilágítási törvényre vonatkozó beadványáról hozott döntést, s úgy találta, hogy a törvény alkotmányellenes" - jelentette be Edlira Abazi, az alkotmánybíróság szóvivője. A bíróság a következő napokban teszi közzé a részletes indoklást.

A most elvetett törvény értelmében nem vállalhat politikai hivatalt 2014-ig, aki Enver Hodzsa sztálinista rendszerében erőszakos cselekményekben vett részt, és aki a hírhedt Sigurimi titkosszolgálat informátora volt.

A szakértők véleménye megoszlik a tekintetben, hogy hány albán volt a Sigurimi informátora vagy működött együtt vele, de a titkosszolgálat valóban nagyszabású hálózatot működtetett. Egy kommunista vezető a hatvanas években azt mondta, hogy a lakosság egynegyede érintett. Az egyesülés utáni Németországtól eltérően Albánia sohasem nyitotta meg titkosrendőrségi aktáit.

A Nyugatnak, különösen az Európai Uniónak a törvény kapcsán szélesebb politikai konzultációt szorgalmazó bírálatai mindeddig süket fülekre találtak az albán kormánynál.

A szocialisták és egyes bírák szerint a törvény célja, hogy a választási kampányban félreállítsák az ellenfeleket, s az ügyészségeket távol tartsák a korrupciós ügyek vizsgálatától. Egyes ügyészek és bírák a kommunista időkben folytatott perekben is érintettek voltak.

A kommunista párt reformista utódpártja, az Albán Szocialista Párt szerint az a tény, hogy a bíróság immár 17. alkalommal találta alkotmányellenesnek a jogszabályt Sali Berisha kormányfő 2005-ben történt hivatalba lépése óta, az albán demokrácia szégyene.

"Egy alkotmánytisztelő törvény alapján az aktákat meg kellene nyitni (...) Sali Berishának tudnia kell, hogy a múlt bűneinek kivizsgálását nem oly módon kell elvégezni, hogy közben elmossuk a jelen bűneit" - jelentette ki Shega Ligori szocialista parlamenti képviselő.

A kormányzó Albán Demokrata Párt a hétfői kudarc ellenére nem adja fel a kommunista kollaboránsok elleni harcot. "Népszavazás kiírását is megfontolhatjuk, hogy bizonyosak legyünk abban, hogy a kínzások elkövetői nem jutnak hatalomra. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhatunk" - közölte Mesila Doda demokrata párti honatya.