Albániába megy a pápa, Magyarországról még nincs bejelentés
Federico Lombardi szentszéki szóvivő a bejelentést az újságíróknak kommentálva hozzátette, hogy Albánia volt az az ország, amelyet a kommunizmus éveiben "teljesen ateistává" igyekeztek tenni. A kilencvenes évek eleji rendszerváltáskor Albániából tízezrek keltek át hajóval Itáliába jobb jövőt és munkát keresve. Albánia lakosságának nagy része olaszul is beszél.
Utoljára II. János Pál utazott az Adriai-tenger túlpartján fekvő országba 1993-ban a volt jugoszláviai háború éveiben. Albánia a jelképes hazája kalkuttai Teréz anyának (1910-1997), aki Macedóniában született, de albán nővérként vált ismertté. A szegények és betegek segítőjét II. János Pál 2003-ban avatta boldoggá.
Lombardi az utóbbi napokban a sajtónak felsorolta Ferenc pápa következő külföldi útjait. Az egyházfő augusztus 14-18. között Dél-Koreába látogat az itt rendezendő ázsiai ifjúsági találkozóra. Jövő januárban Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre utazik. Ezt követően 2015-2016-ban a tervek szerint Észak-Amerikába, majd Dél-Amerikába látogathat, és ezek mellett több egynapos utat tehet Európában is - mondta további részletek közlése nélkül a szentszéki szóvivő.
Ferencet Áder János magyar köztársasági elnök tavaly szeptemberben meghívta egy 2016-os magyarországi látogatásra, amelynek az egyik apropója, hogy hogy 2016-ban lesz húsz éve, hogy katolikus egyházfő hazánkban járt. Bár az első hírek úgy szóltak, hogy Ferenc elfogadta a meghívást, kiderült, hogy ez nem egészen igaz, egyelőre csak gondolkodik rajta.
Ferenc pápa vasárnap délután a Vatikánból a Szent Egyed katolikus közösség római központjába látogat, ahol szegényekkel, bevándorlókkal, romákkal találkozik. A római zsidó közösség bejelentette, hogy a pápát meghívják az olasz főváros zsinagógájába. Ennek a látogatásnak a pontos időpontja még nem ismert.
