Alig huszonnégy óra után aknavető szakította meg a háromnapos homszi tűzszünetet, amelyről Yacoub el-Helou, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) afrikai és közel-keleti programigazgatója állapodott meg Damaszkuszban. Az aknák Homsz Hamidíje negyedében csapódtak be. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek hírek, de a támadás miatt az ENSZ több kamionnyi segélyszállítmánya most a város előtt vesztegel, várva, hogy helyreálljon a biztonság. Az egyik szállítmánnyal a késő esti órákban az ENSZ megkísérelt bemenni Homszba, de a konvojra a felkelők rálőttek. Ebben a támadásban az ENSZ négy munkatársa sérült meg.

Eközben Bassár el-Aszad elnök rezsimje és az ellenzék egymást vádolja az aknavetővel végrehajtott akcióért. Talal al-Barazi homszi kormányzó azt állítja, hogy „felfegyverzett terrorista csoportok” támadtak a Homsz egyik rendőrőrsére – a rezsim szerint a három éve tartó polgárháború mindegyik felkelője terrorista  –, a londoni székhelyű ellenzéki szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint viszont a hadsereg valamelyik egysége áll a támadás mögött.

A háromnapos tűzszünetet azért kötötték, hogy az ENSZ három tonna vizet, élelmet és gyógyszert vihessen a polgárháború frontvonalában rekedt Homsz lakóinak. Közülük most kétezerötszázat tudnak – tudnának – ellátni. A tűzszünet értelmében polgári személyeket evakuálni is lehet, a nők, a 15 év alatti gyerekek és az 55 év feletti felnőttek elhagyhatják a várost. Homsz óvárosa 600 napja ostromzár alatt áll. Közkeletű félelmek szerint az Aszad-rezsim csak azért ment bele a homszi fegyvernyugvásba, hogy az evakuálás után végső rohamot indítson az ellenzéki erők ellen a város elfoglalásáért.

Aleppóra eközben öt hordóbombát dobott le a szír légierő, négy embert Maszaken Hanano, tizenegyet Haidaríja negyedben ölve meg. A hordóbombákkal – pokolgépekkel, repeszekkel és olajjal töltött hordókkal – a rezsim hadserege jellemzően nem katonai célpontokat, hanem polgári lakónegyedeket támad.