Akiből majdnem miniszterelnök lett
Ahhoz képest, hogy Egyiptomban katonai puccs történt, meglehetősen nagy mozgás van az utcákon. Vasárnap újra százezrek készültek tüntetni: most a Muzulmán Testvériség ellenfelei is mozgósítottak, miután pénteken az iszlamista mozgalomé volt inkább az utca. A halottakat – a pénteki összecsapásokban országszerte 37 ember vesztett életét – vasárnap temették el, és ez máris jelezte, hogy estére indulatok újra felszínre törhetnek. Már csak azért is, mert z álláspontok meglehetősen szilárdak: a testvériség a demokrácia és a megválasztott Mohamed Murszi védelmében hívta ismét az utcára híveit, velük szembenszemben ott állnak azok, akik egy héten átszázezres tüntetésejken követelték, hogy a gazdasági-politikai helyzet miatt az elnök egy év után lemondjon. A hadsereg az ellenzék nyomásának engedve szerdán leléptette Murszit a hatalomból.
Vasárnapra az alaphangot az Muzulmán Testvériség legfőbb vezetője Mohamed Badie adta meg: „Az alkotmányellenes puccs vezetői folytatják pimasz erőszakukat az egyiptomi nép ellen” – hirdeti Badie a Facebook-oldalán. Az egyiptomiak fel vele van. A BBC vasárnapmegszólaltatott például egy 55 éves, lefátyolozott asszonyt. Hanim Ahmad Ali al-Sani a köztársasági gárda főhadiszállása előtti téren azt mondta: „Nem megyünk innét, amíg Murszi vissza nem kerül a hatalomba. Egyébként vállaljuk a vértanúságot!” A téren vasárnap este ezrek kiáltozták: Murszi! Murszi! A katonákhoz fordulva pedig azt skandálták: Béke! Béke!
A puccs után a hadsereget már többször érte támadás a Sinai-félszigeten. Ezeket az akcióklat iszlamisták indítják: Egyiptomban mostanában gyakran beszélnek arról, hogy az összetűzésekben a Muzulmán Testvériség külföldi társszervezetei (például a Hamász) is részt vesznek. A terroristák felrobbantották a Jordániába gázt szállító, az arab királyság számára a fő energiaforrást jelentő vezetéket.
A halottak egyrészt a különböző csoportok összecsapásaiban vesztették életüket, de voltak, akiket a katonák lőttek le. Legalább 1400 sebesültről is tudnak. Mindez azonban – írják a tudósítók – nem csillapítja az egyiptomiak politikai indulatait. Az utcai megmozdulásokra kivonuló tízezrek élet vagy halál kérdésének tartják azt ügyet – nemcsak az iszlamista, de a világi, liberális oldalon is. A vasárnap esti megmozdulásra a Tamarod (Lázadás) csoport (ők gyűjtöttek össze állítólag 22 millió aláírást Murszi távozását követelő ívekre) arra szólította fel az embereket, hogy „fejezzék be a forradalmat”. A Muzulmán Testvériség a törvényesség és a demokrácia nevében tüntet, a liberális oldal pedig a „nép legitimációját” hirdeti. Furcsa módon Nagy-Britanniából kaptak segédérvet ehhez. Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök azt mondta az Observernek, hogy az egyiptomi hadseregnek nem volt más választása, mint amit tett, és ekkora tömegmozgalom hatására egy brit kormány is lemondana.
A katonai hatalomátvétel forgatókönyvánek megvalósítását nem csak a Muzulmán Testvériség hívei akadályozzák. Szombaton bejelentették, hogy Mohamed el-Baradei lesz az új kormányfő, később azonban kiderült, hogy az ideiglenes elnök, Adli Manszur csak jelölte őt a posztra, de nem nevezte ki. Ezt ugyanis a Muzulmán Testvériségnél konzervatívabb szalafista mozgalom pártja, a Nour megakadályozta meg. Ez a párt – bár kezdetben Murszi szövetségese volt – csatlakozott a puccs támogatóihoz, és eredetileg nem ellenezte az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nobel-békedíjas volt főigazgatójának a kinevezését. Később viszont azzal vonták vissza a támogatást, hogy a 73 éves diplomata – aki megígérte, nem jelölteti magát elnöknek – politikai személyiség, ők viszont gazdasági szakértőt akarnak, ráadásul el-Baradei túlságosan szekuláris is. Az állami lap, az al-Ahram online kiadása szerint most Hisam Ramez, az egyiptomi központi bank elnöke az első számú esélyes a kormányfői tisztségre. Ő tegnap az Egyesült Arab Emirátusokba repült – feltehetően azért mert vészesen megcsappantak a nyolcvanmilliós ország valutatartalékai.
Az amerikai külügyminiszter, John Kerry még el-Baradeit hívta fel, és nála sürgette a helyzet stabilizálását, a State Department szóvivője azonban később sietve közölte, hogy mindez nem jelenti a puccs utáni vezetés politikai elismerését. A washingtoni kormány eközben háromszor is tárgyalt az egyiptomi tábornokokkal. Chuck Hagel védelmi miniszter Abdul-Fattah al-Sziszi tábornoknak azt mondta, hogy az USA a polgári kormányzásra való mielőbbi visszatérést szorgalmazza, a korábbi jelzéseekkel ellentétben azonban arról nincs szó, hogy az évi 1,3 milliárd dolláros katonai segély felfüggesztenék. Mohamed el-Beltagi a Muzulmán Testvériség egyik vezetője a Reutersnek az esetleges felfüggesztésre utalva nyilatkozta, hogy hogy Egyiptomban a Nyugat elleni gyűlölet várhatóan növekedni fog. A Muzulmán Testvériséget a régióban egyébként Törökország védi a leghevesebben. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását szorgalmazta, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig – mint a kazahsztáni Asztanában a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta – attól tart, hogy Egyiptom a szíriaihoz hasonló polgárháborúba süllyedhet.
