A tibeti buddhisták száműzetésben élő 75 éves szellemi vezetője hetedszer jár hazánkban. Utoljára tíz évvel ezelőtt volt Budapest vendége. Akkor „nem hivatalosan” találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, akinek fehér sálat is ajándékozott. Most ilyen találkozó nem lesz, jól érzékeltetve a Fidesz Kína-politikájában bekövetkezett látványos fordulatot.

„A tolerancia gyakorlásában az ellenség a legjobb tanár.” „Ha tudsz segíteni másokon, segíts. Ha nem, akkor legalább ne bántsd őket”  – e két idézet a XIV. dalai láma híres mondásai közül való. A Lhamo Dhondrub néven, szegény földműves családban született spirituális tanító és vezető igazi reálpolitikusnak számít. Az erőszak szerinte nem old meg semmit, ezért azt is elutasította, hogy tibeti hívei fegyverrel vívják ki az időközben autonómiát kapott tartomány függetlenségét. Igaz, egy ideig elhitte, indiai segítséggel sikerül elérnie Tibet önállóságát. Később rájött, az adott korlátokon belül, tárgyalásokkal kell a lehető legtöbb kompromisszumot kicsikarnia a kommunista vezetőkből. E reálpolitika jegyében tartózkodott a pekingi nyári olimpia bojkottjától, pedig a 2008 tavaszán a pekingi hatalom által brutálisan levert tibeti felkelés után sokan erre buzdították.

Tendzin Gyaco két éves volt, amikor a reinkarnációban hívő tibeti szerzetesek felismerték benne Buddha földi alakját. Tizenöt évesen vette át a hatalmat, az első próbatétel a Tibetet 1949-ben megszálló kínaiakkal folytatott alkudozások voltak. Pekingben tárgyalt Mao Ce-tunggal, Csu En-lajjal és Teng Hsziao-pinggel. Végül aláírta a „Nagy Hazába” való „visszatérésről” szóló szerződést, aminek következményeként a kínai vezetés hozzákezdett a tibeti társadalom radikális átformálásához. A vallás visszaszorítására irányuló törekvések ellen 1959-ben felkelés tört ki, a lázadást Peking kegyetlenül elfojtotta. Az Indiába menekülő dalai láma az 1960-as évek elején kinyílvánította Tibet függetlenségét, erről később lemondott annak fejében, hogy Kína önkormányzatot és vallásszabadságot biztosított. Mindkét kérdés azért változatlanul érzékeny: Peking a szabad vallás-, és nyelvgyakorlásban nacionalista-szeparatista törekvéseket vél felfedezni.
A dalai láma 1989-ben megkapta Nobel-békedíjat.

A nyugati világban általános tisztelet és megbecsülés övezi, a vezető politikusok – így például Barack Obama amerikai elnök vagy Angela Merkel német kancellár – azonban újabban udvariasan kitérnek a vele való találkozás elől. Kína gazdasági-pénzügyi térhódítása, az ottani üzleti lehetőségek megőrzése és szélesítése érdekében a nyugati politikusok ódzkodnak attól, hogy Tibet miatt konfliktusba keveredjenek Pekinggel.

E fordulat tetten érhető a Fidesz Kína-politikájában is. Liberálisként még számon kérték Pekingen az univerzális emberi jogok érvényesülését, kormányra készülve – szintén a reálpolitika jegyében – a kölcsönös előnyökön való együttműködés mellett törtek lándzsát. Orbán tavaly decemberi pekingi útja során hivatalos kapcsolat született a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt között, pár hete pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes járt a kínai fővárosban.

A XIV. dalai láma szombaton veszi át Budapest díszpolgári címét, hétfőn beszédet mond az Országház Felsőházi termében, találkozik magyar parlamenti képviselőkkel, illetve Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével is. A hétvégén több előadást tart a Papp László Sportarénában.