Rózsa Flores ügyében gyanúsított lett a Guevarát elfogó tábornok
Kudelka, mint az El Deber napilap írta, az ügyészségen elmondta, hogy Marinkovic ügyvédjének tanácsára utazott el Brazíliába, néhány nappal azután, hogy a bolíviai rendőrség különleges kommandója Santa Cruz Las Americas szállodájában tavaly április 16-án rajta ütött a Rózsa Flores vezette külföldiekből álló csoporton. (Rózsa mellett Magyarosi Árpádot és az ír Martin Dwyert a helyszínen megölték, Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot pedig élve fogták el. Mindkettőjüket terrorizmus gyanújával jelenleg is a La Paz-i San Pedro börtönben tartják előzetesben.) Kudelka Brazíliából először az Egyesült Államokba ment, majd Argentínába, onnan jött most vissza. Mint állította, saját elhatározásából jelentkezett a vallomástételre.
Marcelo Sosa, a Rózsa-ügy nyomozását vezető ügyész előtt Kudelka elmondta, hogy Branko Marinkovic utasítására három ízben is vitt pénzt a La Torrenak (Torony) nevezett titkos csoportnak. (Az ügyészség szerint a La Torre irányította a háttérből a Santa Cruz tartomány autonómiájáért fellépő mozgalmat, amely 2008-ban tetőzött, amikor helyi népszavazáson a központi, La Paz-i kormány tiltakozása ellenére kikiáltották az autonómiát. Ugyanez a titkos csoport hívta volna be külföldi zsoldosoknak Rózsa Floreséket, akik - a vád szerint - egyebek között Evo Morales elnök meggyilkolását tervezték.) A pénzadományokat rendre Rolando Justinianónak adta át, aki egy ízben megbízta, hogy egy pénzes borítékot vigyen el alias "Germannak", azaz Rózsa Floresnek. Az ügyésznek Ruben Costára, Santa Cruz tartomány kormányzójának szerepére vonatkozó kérdésére Kudelka azt válaszolta, hogy sohasem látta a kormányzót, amikor pénzt vitt Justinianónak, s nem volt tudomása arról, hogy Ruben Costa részt vett volna a la Torre csoportban.
Kudelka ügyvédje a vallomástétel fejében rendőrségi biztosítást kért védence és családja számára, amire Marcelo Sosa ügyész ígéretet tett. A gazdag vállalkozó Branko Marinkovic, akire Kudelka terhelő vallomást tett, az ügy egyik fő vádlottja, Sosa ügyész több ízben is beidézte, ám a hírek szerint hónapok óta külföldön tartózkodik. Ugyancsak szökésben van külföldön Rolando Justiniano, akit a la Torre csoport pénzügyeinek kezelésével vádolnak.
Bolíviai lapértesülések szerint Kudelka hazatérése nem volt teljesen önkéntes, amennyiben Argentínában felkeresték a bolíviai belügyminisztérium munkatársai. Egyes hírek szerint Buenos Airesben Sacha Llorenti belügyminiszter személyesen kereste volna fel, ám ezt csütörtökön Kudelka a sajtó előtt cáfolta. Vallomástételét azzal indokolta, hogy tizenegy hónapig hű próbált maradni egykori munkaadójához, de nem bírta tovább a távollétet, s családjára való tekintettel döntött a hazatérés mellett.
Ezzel párhuzamosan vallomástételre szólította fel a Rózsa-ügyben a bolíviai ügyészség azt a tábornokot, aki 1967-ben foglyul ejtette Che Geuvarát, a legendás gerillavezért – jelentette a helyi sajtó. Gary Prad nyugalmazott tábornokot azzal gyanúsítják, hogy rejtjelezett üzeneteket váltott a tavaly áprilisban a bolíviai Santa Cruzban agyonlőtt Rózsa Flores Eduardóval, aki a hatóságok szerint terrorista volt, és szakadár üzleti körök megbízásából félkatonai milíciát akart szervezni a kormányhatalommal szemben. – Prado úrnak meg kell magyaráznia, hogy miért váltott katonai kódokkal titkosított elektronikus üzeneteket Rózsával - jelentette ki a nyomozást irányító Marcelo Soza államügyész a La Paz-i Erbol rádió szerint. Az ügyész szerint a két férfi a "Sucupira", illetve a "camba tres" álneveket használta az üzenetváltáskor.
Az El Universal című lap szerint a tábornok közölte, hogy nem megy el a fővárosba vallomást tenni, de hajlandó elmondani az igazát az események helyszínén, Santa Cruz városban, ahol Rózsa Floresszel és társaival végeztek a rendőrség kommandósai, és ahol ő maga is lakik. Prado annyit elárult, hogy a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores újságíróként megkereste.
Gary Prado a hadsereg századosa volt 1967-ben. Ő vezette azt a járőrt, amely a délkelet-bolíviai őserdőben elfogta az argentin-kubai gerillavezért, Ernesto Che Guevarát, aki egy kis csoport élén forradalmat akart kirobbantani Bolíviában, de rosszul mérte fel a társadalmi-politikai helyzetet, és emiatt kudarcot vallott. Guevarát még az őserdőben kivégezték. Prado tagadta, hogy ehhez neki köze lett volna. A tiszt később a baloldal felé fordult, és egy balközép párt tagja lett. Országát nagykövetként is szolgálta. Rózsa Florest, az erdélyi Szovátáról származó, román állampolgár Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert 2009. április 16-án lőtte agyon egy rendőrségi kommandó egy Santa Cruz-i szállodában. Az akció során őrizetbe vették a szintén szovátai, magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt, valamint a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot. Mindketten jelenleg is vizsgálati fogságban vannak. Az ügy azóta erősen átpolitizálódott, és az ellenzék azzal vádolja a baloldali kormányt, hogy eszközként használja a jobboldali ellenfeleivel való leszámoláshoz.
