Václav Klaus még cseh elnökként egy 2011-es felvételen. Magánemberként nem hívják Petr David Josek / Reuters

A tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházában másfél órán át az Európai Uniót ostorozó cseh exállamfő nem ült fel lapunk azon felvetésének sem, miszerint sokan az európai béke zálogát látják a huszonnyolcakban, ahogyan a szervezet maga is a német–francia békére alapozva alakult ki. „Nonszensz! Komolyan elhiszik ezt? Tudom, hogy ezt szokták ismételgetni a politikusok, de nem hiszem, hogy valódi érv lenne... Európa tanult ugyan a két világháborúból, ennek azonban semmi köze az Európai Unióhoz, amely túlcentralizált szervezet!" – fakadt ki.

A 72 éves volt cseh köztársasági elnök balján mindeközben a jókat derülő John O'Sullivan konzervatív publicista, az EU-ért szintén kevéssé rajongó Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök tanácsadója ült, noha más minőségében. Ő most a budapesti székhelyű Danube Institute (Duna Intézet) igazgatója és Klaus meghívója. Mégpedig az EU-csatlakozás tizedik évfordulója apropóján, amelyről a prágai vendég azt mondta: „nem ünnepli, csak emlékezik rá". A kommunizmus bukásának 25. évfordulóját viszont ünnepli is.

Egy biztos: Klaus, aki öt évvel ezelőtt az agyára ment az EU-nak, amiért sokáig nem írta alá a lisszaboni szerződést, derűsen fogta fel a helyzetet, és kedélyeskedett hallgatóságával. Időnként leragadt annál a témánál, hogy szerinte nem szívesen látják Magyarországon („nem is tudom, mikor hívtak utoljára magánemberként, nem pedig hivatalos állami látogatásra...") Ennek vélt okát is megnevezte: a magyarokkal ellentétbe került már az 1990-es évek elején, a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében, továbbá máshogy látjuk a trianoni szerződést is, és „a csehek mindig is a szlovákok mellett álltak". Máskor a cseh politikus, aki visszavonulása óta egy közép-európai agytrösztöt vezet, saját ellentmondásosságával „dobálózott", így azt mondta: ha bárkiről pozitív dolgokat mond, az illetőnek ez a halál csókját jelenti a mai Európában.

Az angolul beszélő Klaus szerint – akit Gerhardt Ferenc MNB-alelnök „az elmúlt idők egyik legkiemelkedőbb államférfijaként" konferált fel – Európa felvirágoztatásához „gondolkodásunk és viselkedésünk alapvető átalakítására van szükség, mégpedig komoly, nyitott és szabad viták révén, amelyeket nem blokkol a politikai korrektség vagy a régi tabuk". – Már nem beszélhetünk európai demokráciáról. A helyzetünk ugyan sokkal jobb, mint a kommunizmus idején volt, de új, el nem hanyagolható korlátozásokat érzünk szabadságunkat illetően, és így veszítünk szuverenitásunkból – hangoztatta, megbélyegezve a különböző „izmusokat", így az olyan kollektivista fogalmakat, mint a multikulturalizmus vagy a homoszexualizmus (sic!)... A föderalizmust Klaus nem fogadja el Európa egészére, ehelyett a szuverén országokból álló Európai Államok Szervezetét hirdeti.

– Az euró gyakorlatilag senkin nem segített, viszont új problémákat hozott – fejtette ki a közös pénzről. Közgazdászként úgy vélte: szélsőségesen rögzített árfolyamrendszerről van szó az uniós valuta esetében. Márpedig „az ilyeneken előbb-utóbb mindig lazítani kellett" – tette hozzá.

Ukrajnáról úgy vélte, hogy feloldhatatlan konfliktusba, és ezzel csak tragikus végkifejletbe vezeti az országot, aki rá akarja most kényszeríteni a döntést, hogy hová is tartozik a szovjet utódállam. „Ez a lerombolásának biztos módja."