Akcióban a Szervál
– Folyamatosan csapásmérések zajlanak, jelenleg is, ahogy mára virradóra éjszaka is és holnap is – mondta vasárnap Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter. A párizsi értékelés szerint az afrikai vadmacskáról, a szerválról elnevezett akció célja, hogy bombázásokkal feltartóztassa az iszlamista szélsőségeseket a főváros, Bamako elfoglalásától. A Rafale vadászgépek mellett harci helikoptereket is bevetnek. Több tucat civil, illetve tizenegy mali és egy francia pilóta veszítette életét a harcokban. Vasárnap Párizs újabb nyolcvan fővel erősítette meg csapatait, 550-re növelve katonái számát. Hollande hangsúlyozta, hogy a francia beavatkozást egyrészt a mali elnök, a pénteken rendkívüli állapotot hirdetett Diouncounda Traoré kérésére indították meg. Másrészt az csak annak megy elébe, hogy a nyugat-afrikai országokat tömörítő CEDEAO – ENSZ-felhatalmazás alapján – átvegye az iszlamisták feltartóztatásának feladatát. A hétvégén erről a soros elnökségét adó Elefántcsontparton tanácskozó CEDEAO mintegy 3300 katonát küldhet, nigériaiak vezetésével. A soros elnökség érdekessége, hogy Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök épp Párizs segítségével jutott 2011-ben hatalomra.
Az al-Kaida terrorszervezethez is köthető iszlamista szélsőségesek Mali északi országrészének tekintélyes hányadát már ellenőrzésük alatt tartják. Bevezették az iszlám törvénykezést, rettegésben tartva a lakosságot. Uralmukat Timbuktu elpusztított műemlékei is megsínylették. Mali saját hadserege legendásan gyenge. Most a britek is logisztikával támogatják a francia erőfeszítéseket, az USA pedig hírszerzési segítségnyújtást fontolgat.
A Nyugat attól tart, hogy a szélsőségesek egész Nyugat-Afrikában megvethetik lábukat, kapcsolódva észak-afrikai társaikhoz is. Márpedig ebben a térség egykori vezető gyarmatosító hatalmának, a franciáknak forog a legtöbb kockán. – Meg kell állítanunk a lázadók offenzíváját, máskülönben egész Mali a kezükre kerül, veszélyt jelentve Afrikára, sőt Európára – jelentette ki Laurent Fabius francia külügyminiszter. Nyolc francia állampolgárt előzőleg már túszul ejtettek a Szaharában, s Párizs beavatkozásával az ő sorsukat illetően is különösen naggyá vált a tét. Bamakóban a francia katonák mintegy hatezer, az országban élő honfitársukat is védelmezik. Összesen mintegy 30 ezer francia él a térségben.
Hollande lépésével a francia politikai élet meghatározó személyiségei nagy vonalakban egyetértettek. Támogatásáról biztosították a francia beavatkozást a jobbközép ellenzék vezetői, és – fenntartásokkal – a szélsőjobb vezére, Marine Le Pen is. A radikális baloldal legutóbbi államfőjelöltje, Jean-Luc Mélenchon viszont „vitathatónak” nevezte azt. „A mali fenyegetettség jelenlegi fázisában kétségtelen, hogy nincs alternatíva” – helyeselte az intervenciót a Le Monde vasárnapi jegyzete.
Algériai iszlám szélsőségesek még a kilencvenes években nyolc főt öltek meg a párizsi metróban egy támadáshullámban. Most az Ansar Dine, az egyik mali lázadócsoport fenyegetőzött súlyos következményekkel az intervenció miatt, a francia túszokra is hivatkozva. – A beavatkozás kényes kérdés, de nem azért, mert Franciaország a volt gyarmattartó, hanem a most őt érő terrorfenyegetések miatt. A franciákat más alkalmakkor, így Elefántcsontparton vagy Csádban is felkérték korábban beavatkozásra. Az egykori gyarmatosítók közül Párizs állomásoztat a legtöbb katonát Afrikában; most is Csádból vezényelték át a katonákat – mondta lapunknak Búr Gábor Afrika-szakértő, az ELTE docense.
Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök bejelentette, hogy megemelték a Vigipirate polgári védelmi rendszer készültségi fokát. Elemzésében a Reuters rámutat a közelmúlt példái alapján, hogy az új francia vezetés nem követi már a korábbi „Francafrique”-politikát, vagyis a gyarmatosítást követő gyakorlatot, amellyel Párizs akár diktátorok támogatása árán is fenntartotta a posztgyarmati országok stabilitását, védve ezzel saját gazdasági érdekeit. Így legutóbb Francois Bozizé közép-afrikai elnököt szoríthatták rá az ottani lázadók egy hatalommegosztási egyezségre.
